A FELSŐ-MÁTRAI ZAKUPSZKY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

ÉS ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

rész: Óvoda nevelési programja

Helyzetkép
Gyermekképünk
Óvodaképünk
Nevelésfilozófiánk
Jövőképünk
Küldetésnyilatkozatunk
Nevelési alapelveink
Gyermekvédelem
Az óvodai nevelés feladatai
1. Az egészséges életmód alakítása
2. Az érzelmi nevelés, és a szocializáció biztosítása
3. Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
4. Anyanyelvi fejlesztés, nevelés
Inkluzív pedagógia-integráció, differenciálás
1. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése
Képességfejlesztés
1. Fejlesztő pedagógia célja, feladata
Az óvodai élet tevékenységi formái, és az óvodapedagógusok feladatai
1. Játék
2. Vers, mese
3. Ének, zene, énekes játék
4. Rajzolás, mintázás, kézi munka
5. Mozgás
6. Külső világ tevékeny megismerése
  1. Környezetvédelem
  2. Fedezzük fel! Csodáljuk meg! Óvjuk meg! Környezettudatos szemléletformálás, a fenntarthatóság megalapozása
  3. Matematikai tartalmú ismeretek szerzése
Munka jellegű tevékenységek
Tanulás: a tevékenységekben megvalósuló tanulás
1. Az óvodai élet megszervezése
  1. Személyi, tárgyi feltételeink
  2. Csoportszervezés kritériumai
2. Hagyományaink
A szlovák kisebbségi nevelést megalapozó komplex foglalkozások
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
Gyermekeink egyéni fejlődésének mérési-értékelési rendszere
Óvodánk kapcsolatrendszere

II. rész Nevelési program

Pedagógiai alapelvek
Iskolánk céljai és feladatai
Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata
Pedagógiai munkánk eszközei és eljárásai
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés megvalósítását szolgáló tevékenységrendszer és szervezeti formái
Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő gyermekek, valamint a tehetséges gyermekek kiszűrését segítő
Környezeti és egészségnevelési program
Szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái
A pedagógiai munka végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

rész Helyi tanterv

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai
A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei
A magasabb évfolyamra lépés feltételei
Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének valamint a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái
A tanulók fizikai állapotának mérése
Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása
A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

IV. rész Legitimáció

Mellékletek:

Tantárgyi tantervek

BEVEZETÉS

Mátraszentimre iskolája több mint száz éves múltra tekint vissza.

A történelem viharain át nemzedékről nemzedékre tette a dolgát: nevelte, tanította a messzi földről idevándorolt, de bizakodással letelepült szegény sorsú üvegfúvók és egyszerű erdei munkások szlovák anyanyelvű gyermekeit.

Klebelsberg Kunó munkássága idején a Felső Mátra új iskolaépületet kapott. Ekkor lett Mátraszentimre az elemi oktatás térségi központja.

A hetvenes évek első felében az addig nyolc évfolyamos iskola elvesztette felső tagozatát – „bekörzetesítették”. A 10-14 éves tanulók kollégiumba kényszerültek, hetente egyszer, legfeljebb egy szűk napra találkozhattak szüleikkel, a családdal. Ennek a gyermeket, szülőt próbáló nehéz időszaknak, a mintegy egy évtizede megindult országos méreteket öltő „visszakörzetesítési” törekvések helyi mozgalma vetett véget.

1989 őszétől újra volt ötödik osztálya iskolánknak. Azóta a falu népének és önkormányzatának kinyilvánított akarata, hogy – még komoly áldozatok árán is –megtartsa családias hangulatú egy csoportos óvodáját, valamint az 1-8 évfolyamos általános iskoláját.

Az 1940-es évek végén hozták létre az óvodát.

A két intézmény az első évtől kezdve közös igazgatás alatt működik.

Intézményünk adatai, arculata – helyzetelemzés

Az intézmény neve: Felső-Mátrai Zakupszky László Általános Iskola és Óvoda

Székhely címe: 3235 Mátraszentimre, Rákóczi u. 14.

Telephely címe: 3235 Mátraszentimre, Eötvös u. 1-3.

: 37/376 437, 37/376 412

E-mail: sulimszimre@ovisk-mszimre.sulinet.hu

Fenntartója: Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Mátraszentimre.

Beiskolázási területe:

Egybeesik a település együttes közigazgatási határával

Fogadunk az ország bármely területéről gyógyulni vágyó, légúti megbetegedésben szenvedő gyerekeket is.

Intézményünk nemzetiségi (szlovák) nyelvet oktató (az irányelvben meghatározott forma: nyelvoktató), összevont iskolai osztályokkal és vegyes óvodai csoporttal működik.

Második idegen nyelvként a negyedik évfolyamtól az angol nyelvet is oktatjuk. Az iskolában emelt szintű testnevelés oktatás folyik, melynek keretében síoktatást, úszásoktatást és néptánc oktatást biztosítunk.

Kiemelt figyelmet fordítunk a 21. századi természettudományos ismeretek oktatására.

Lehetőséget biztosítunk asztmás és más légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek oktatására és nevelésére.

A régi iskola épületéből 1991 őszén költözött át az intézmény jelenlegi helyére, a kultúrház helyiségeiből és a megyei tanács üdülőjéből kialakított épületrészbe. Az évek során folyamatosan javultak a nevelés – oktatás tárgyi feltételei, az épület megfelel az iskola-egészségügyi előírásoknak. Ezzel egy időben a fenntartó gondoskodott a hiányzó felszerelések folyamatos beszerzéséről, azok szakszerű és biztonságos elhelyezéséről, tárolásáról.

Az óvoda évtizedek óta azonos helyen működik. A konyha elkerülésével még tágasabban, kényelmesebben tudjuk elhelyezni a gyermekeket.

A gondozott, fás udvar, az udvari játékok megfelelő helyet és teret biztosítanak a szabadtéri foglalkozásokhoz, játékhoz.

A gyermekeink nevelése, oktatása – a kis létszámok miatt – vegyes óvodai csoportban, összevont napközis csoportokban és iskolai osztályokban folyik. Napközis csoportunkat 1-4 évfolyam (főleg alsósok) tanulói alkotják, ezért, ha a csoportlétszám meghaladja az oktatási törvény által az osztályokra megszabott maximális létszám felét, akkor – legalább a tanulási idő alatt – szükséges a csoportot kétfelé bontani.

Az osztályok szervezésénél az évfolyam közeli megoldásokat, (pl. 1-2, 3-4…) tartjuk előnyösebbnek. Az ettől való eltérést elsősorban az osztálylétszám megfelelő kialakítása motiválhatja.

Intézményünk környezete

Az intézmény, mert a községben, és annak kb. 25 km es körzetében egyedüli közoktatási intézmény, elsődleges célja, hogy nevelési és oktatási tevékenységének megszervezésekor a lehető legnagyobb mértékben tartsa szem előtt a szülők, a község lakossága, az intézmény fenntartója és a továbbtanulási lehetőségek által meghatározott kívánalmakat. Mindezek miatt a nevelési-oktatási folyamatban egyaránt fontosnak tartjuk, a humán, a reál, és a művészeti képzést.

Mivel a településen szlovák kisebbség él, ezért kedves kötelességünk a nemzetiségi nyelv és irodalom iskolarendszerű tanítása, a hagyományok széleskörű ápolása, a nemzetiségi lét és tudat erősítése a kultúra megőrzése. Lehetőséget biztosítunk a nemzetiséghez nem tartozó gyermekek részére is a nyelvtanulásra, a szlovákság megismerésére.

Községünk, turisztikai központ, jelentős téli sportolási lehetőségekkel. Gyógyító hatású levegője is hozzájárul ahhoz, hogy országosan elismert közkedvelt és népszerű üdülőhely legyen. Mindez számos lehetőséget nyújt arra, hogy neveltjeink sokat túrázzanak, minél több időt töltsenek a jó levegőn, megismerjék a téli sportokat. A galyatetői Nagyszálló uszodájában tanulóinknak már kisiskolás kortól lehetőségük van a különböző úszásnemek elsajátítására.

Településünk további sajátságai:

Az állandó lakosok száma 500 fő körül van, noha a községet hat különálló településrész alkotja, közúthálózata meghaladja a 40 km-t.

A munkaképes lakosság nagy része az idegenforgalomból él, a munkanélküliség nem számottevő.

Az 1974-es körzetesítést követően a falu ifjai jórészt máshol telepedtek le – elvándoroltak. Az akkor elinduló öregedési folyamatot ez ideig nem sikerült megállítani.

1. A település-együttesről érkező gyermekek aránya az óvodában a 2011/12. nevelési évben

2. A település-együttesről érkező gyermekek aránya az iskolában a 2011/12. tanévben

Az intézmény tanulói és gyermek közössége:

A Felső-Mátra 3-14 éves korosztályának a fenti grafikonok szerinti létszáma hat településrészből jár be naponta az iskolánkba, óvodába. A bejárást az önkormányzat saját iskolabusza segíti. Így az ebből adódó esetleges hátrányokkal gyakorlatilag nem kell számolni. Az óvodába a szülők munkahelye miatt másik 3 településről is érkeznek gyermekek.

A szülők munkahelye többnyire valamelyik vendéglátó ipari egység, intézmény, vagy a közszolgálati, közalkalmazotti szféra, esetleg az erdőgazdaság, illetve egyéb szolgáltatás. Kevés a más településre eljáró dolgozó. A munkanélküliség a szülők körében nem számottevő. Jellemző az egy-két gyermekes család, de örömünkre van néhány házaspár, aki a harmadik gyermeket is vállalja.

Súlyos megélhetési gondok nincsenek, de kimagaslóan jó anyagi körülmények sem jellemzőek a családokra. A falu önkormányzata szociális érzékenységgel próbál segíteni a nehezebb körülmények között élőkön.

A szülők többsége féltő gonddal, nagy odafigyeléssel, tisztességesen neveli gyermekét. Pedagógusaink kellő időben, érzékenyen reagálnak minden a gyermeknevelésben megnyilvánuló negatív hatásra, körülményre. Ezen a téren példamutató az intézmény, a családsegítő szolgálat és a gyámhatóság együttműködése.

A kis létszám miatt nagyon családias a légkör. Jellemző és teljesen természetes az, hogy a nagyobb gyermekek lépten – nyomon segítik a kisebbeket. Nagyfokú a pedagógiai eszközökkel irányított öntevékenység, a diák önkormányzat jól működik, hatékonyan segíti az iskolai életet.

Diákjaink időben elvégzik az általános iskolát. Elégtelen osztályzat miatt bukás, évismétlés évek óta nincs. A végzettek mind továbbtanulnak. Többnyire az általuk leginkább óhajtott középiskolákban folytatják tanulmányaikat.

A tanulmányi versenyeken, kulturális seregszemléken nem ritka a kimagasló területi és országos eredmény sem

Az intézmény kapcsolatrendszere

Kapcsolatunk a fenntartóval – a fölérendeltségi viszony ellenére – konstruktív. A mindennapi munkakapcsolatra a kölcsönös együttműködés, a korrekt tájékoztatás a jellemző.

A szülők előtt az intézmény mindig nyitva áll. A szervezett értekezleteken, fórumokon túl, jellemzőek a spontán találkozások adta beszélgetési lehetőségek. Sok esetben a szülők és pedagógusok között baráti viszony is kialakul. Rendszeresek a családlátogatások. A szülők az iskola rendezvényein minden esetben képviseltetik magukat, és hatékonyan segítik azok magas színvonalú megvalósítását.

Az intézmény élő kapcsolatot tart fenn a római katolikus egyház helyi képviselőjével. Szervezett formában valósul meg az iskolai hitoktatás. Az órarendbe beépítve biztosítjuk, hogy a vallásos gyerekek legalább heti egy órában hitoktatáson vegyenek részt. Az intézmény ehhez minden tőle telhető segítséget megad. Biztosítja a zavartalan körülményeket, taneszközöket, szükséges felszereléseket. Az egyházi rendezvényeken a pedagógusok aktív tevékenysége mellett mindig részt vesznek a vallási nevelésben részesülő gyermekek. Erejükhöz, korukhoz mért munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy egyházunk létesítményei szépüljenek, rendezettebbé váljanak.

Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a helyi körzeti megbízottal, aki „Az iskola rendőre” tevékenységet is ellátja, valamint segít a közlekedési témanapok megszervezésében.

Az iskolaorvossal, a védőnővel rendszeres kapcsolatban állunk, lehetővé tesszük a gyermekek orvosi és védőnői vizsgálatát. Segítenek az iskolai egészségfejlesztési program megvalósításában.

A területünkön működő vendéglátó ipari, egyéb szolgáltató egységekkel, intézményekkel is élő a kapcsolatunk. Lehetőségükhöz és erejükhöz mérten segítik az oktató nevelő munkánkat, cserébe mi ünnepi műsorokkal, némi társadalmi munkával, eszközeink felajánlásával honoráljuk azt.

Az iskola helyi tantervében szereplő síoktatást a mátraszentistváni Síparkban szervezzük. A Sípark létesítményei használatát ingyenesen biztosítja tanítványaink számára.

Az úszásoktatás a galyatetői Grand Hotel uszodájában történik, melyért a két intézmény között létrejött megállapodás szerint fizet a fenntartó.

Testvériskolai kapcsolatot ápolunk a predajnai (Szlovákia) általános iskolával. A kapcsolat keretében minden második évben a szlovákiai erdei iskola keretében óralátogatásokon, közös rendezvényeken veszünk részt. Ezt a lehetőséget kínáljuk mi is, ha hozzánk jönnek.

Az intézményünkben folyó nevelő-oktató pedagógiai munka alapelvei

A nemzeti és nemzetiségi tudat és értékrend szolgálata
Nyitottság
Felelősségtudat
Kitartás
Differenciált bánásmód, egyéni képesség, haladási tempó szerinti nevelés, oktatás
Erkölcsiség
Tudatosság
Tervszerűség
Aktivitásra nevelés, tevékenykedtetés
Gyermeki személyiség tisztelete
A nevelő vezető szerepe
A nevelő és nevelői hatások egysége

A nemzeti, a nemzetiségi tudat és értékrend szolgálata

Nevelő – oktató munkánk a közös nemzeti és a szlovák nemzetiségi értékeket szolgálja.

Fontos szerepet szánunk a hagyományoknak, valamint a nemzeti és nemzetiségi azonosságtudat fejlesztésének, ápolásának és kibontakoztatásának. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a más népek, kultúrák iránti nyitottságnak és megértésnek.

Arra neveljük gyermekeinket, hogy ismerjék, becsüljék és tiszteljék a különböző népek hagyományait, kultúráját, szokásait, életmódját.

Nyitottság

Intézményünk adott társadalmi viszonyok közt, történelmileg behatárolt időben tevékenykedik.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szűkebb és tágabb környezet hatásait, üzeneteit, elvárásait.

Ugyanakkor fontos, hogy az intézmény falain belüli munkáról, tevékenységről hiteles képet kapjon a környező világ.

Valóságos tanulási környezet kialakítása

Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció)

A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják

Felelősségtudat

Fontos alapelv mind a pedagógus, mind pedig a gyermek mindennapi tevékenységét tekintve.

A pedagógusaink részéről felelősségteljes bánásmód neveltjeinkkel, munkatársainkkal, a szülőkkel szemben.

A növendékeink részéről pedig a társakkal és önmagukkal szemben.

Kitartás

Pedagógiai optimizmus és pozitív beállítottság, a mindig újra kezdeni tudás elve ez a nevelő tekintetében.

Erőfeszítés a tökéletességre, pontosságra törekvés képessége a gyermek részéről.

Differenciált bánásmód, egyéni képesség, és esélyegyenlőség

A gyermekek fejlettsége, képességei, felfogása, akarati tulajdonságai nem egyformák.

Elfogadjuk és valljuk, hogy minden téren, mindenkit el kell juttatni teljesítőképessége minél magasabb fokára, a neki megfelelő haladási tempót és módszereket, pedagógiai eszközöket figyelembe véve.

Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján adaptáljuk és alkalmazzuk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést.

Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekszünk arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével – egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.

Erkölcsiség

Felfogásunk szerint az emberek társadalmi tudatának egyik megnyilvánulási formája. A gyakorlatban a társadalmi normáknak, szabályoknak megfelelő magatartásban fejeződik ki. Azoknak az elveknek, követelményeknek, szokásrendszernek az összessége, amelyek az emberek egymáshoz és a szűkebb, valamint a tágabb környezethez, közösségekhez – való viszonyát határozzák meg, már pici gyermekkortól.

Tudatosság

A nevelői tevékenység tudatossága feltételezi a tevékenység:

céljának,

tartalmának,

következményeinek és

jelentőségének ismeretét.

Feltételezi továbbá, hogy a nevelőink mindezek alapján kritikával szemlélik a végzett munkát. Folyamatosan elemzik, értékelik az elért eredményeket; újra meg újra keresik a jobb eredményekkel biztató módszereket, eljárásokat és eszközöket.

A gyermekeink tevékenységének tudatosságát így fogalmazzuk meg:

Ők is tudatosan tevékenykedjenek a nevelési célok és feladatok megvalósítása tekintetében.

Tervszerűség

A nevelés tervezésének kritériumai:

helyzetfelismerés,

a neveltségi szint megállapítása,

a közelebbi és távolabbi célok, feladatok meghatározása.

A módszerek, eszközök, eljárások megválasztása, a különböző nevelési tényezők egybehangolása, az eredmények számbavétele, elemzése, értékelése.

A munkánk tervszerűsége feltételezi:

a rendszerességet, a következetességet,

a fokozatosságot és a folyamatosságot:

Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek;

amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak;

amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben.

Aktivitás, tevékenykedtetés, tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása

A gyermeki személyiség elsősorban tevékenysége folyamán fejlődik. Fejlődése gyorsabb, biztosabb, eredményesebb, ha egybeesik tevékenységvágyával, aktivitásával, ha annak irányt, pozitív tartalmat adunk.

Olyan tanulási programokat alkalmazunk, amelyek során – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni.

Valljuk, hogy eredménytelen minden olyan pedagógia, amely csak utasításokkal, pusztán szóbeli ráhatással „prédikációval” akar nevelni, és nem számol a fejlődő ember aktív közreműködésével.

Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás

A pedagógiai munkánk során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területeknek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik.

A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása

Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani.

A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítunk. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is

Képesség- és személyiségfejlesztés

A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.

A gyermeki személyiség tisztelete

Az életkori sajátosságok tisztelete

A gyermekek átlagára jellemző tipikus vonások, tulajdonságok, amelyek megnyilvánulnak a gyermek egyes életkori szakaszaiban, értelmi, érzelmi folyamataiban, gondolkodásában magatartásában. Kialakulásuk és konkrét tartalmuk a biológiai érés, növekedés, a pszichikus fejlődés és környezeti hatások, életviszonyok által kiváltott gyermeki tevékenységeknek eredménye.

A nevelőinknek tudnia kell, hogy mikor mire érett a gyermek, és arra meg is kell tanítania, nem korábban és nem későbben. A külső hatásoknak megfelelő időben és színvonalon találkozniuk kell a belső alapok nyújtotta lehetőségekkel. Nem szabad a gyermek képességeit, erejét túlbecsülniük, lebecsülni, sem alábecsülni.

Az egyéni sajátosságok tisztelete

A gyermeket abban kell elsősorban fejlesztenünk, amire egyéni sajátosságai képessé teszik, mert nem mindenben egyformán fejlett, nem tud minden területen azonos eredményt elérni.

A kevésbé fejlett területeit is fejleszteni kell! Nem kell azonban minden erőt arra fordítani, mert esetleg elvonja attól is, amiben többre lenne képes.

Az egyéniség tisztelete

Ennek megnyilvánulásai lehetnek:

bizalom a gyermek iránt;

a gyermeki önérzetet sértő bánásmód elkerülése;

pozitív érzelmi viszonyok megteremtése;

a jó mindenkori feltételezése az emberben, még annak árán is,

hogy esetleg tévedünk;

az értékek kutatása, észrevétele a másik emberben;

a hibák se kerüljék el figyelmünket, de ezek megszüntetésére azonnal tegyük meg a szükséges lépéseket.

A nevelő vezető szerepe, új típusú tanári attitűd

Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nemcsak előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.

A nevelő vezető szerepét tekintélye biztosítja.

A növendék elismeri benne az idősebb, tapasztaltabb, képzettebb ember értékét, erejét, jogát.

Hitele van! Nem kell mindent bizonyítania, követeléseit, utasításait, kéréseit neveltjei nyilvánvalónak tartják, szívesen fogadják, végrehajtják, példáját követik.

A gyermek megérzi, ha nevelője figyelemmel fordul feléje, ismeri kívánságait, örömeit, bánatait, ha benne segítőre, támogatóra talál.

A nevelőink helyes tekintély forrásai:

elvi beállítottsága,

eszmei, erkölcsi biztonsága,

műveltsége,

értékes emberi tulajdonságai,

a gyermek mély és alapos ismerete, szeretete, valamint az

a képesség, hogy a gyermekkel bánni tud.

Nevelő hatások egysége

A fenti alapelvek csak abban az esetben érvényesülnek maradéktalanul a nevelésünkben, ha azok egységét és összhangját az intézményi nevelőmunkánk minden területén biztosítjuk.

Az Óvoda nevelési programja

1. HELYZETKÉP

Óvodánk, Mátraszentimre központjában, csendes mellékúton, az Eötvös út 5-7. sz. alatt működik egy csoporttal. Esztétikusan berendezett, sok-sok játékkal felszerelt csoportszobánkban teremtünk a gyermekek számára barátságos életteret. Sokféle mozgáslehetőséget biztosít, a mászókákkal felszerelt kicsiny, szép udvar.

Környezeti státuszunkból adódóan, egyaránt származnak előnyeink, és hátrányaink.

Óvodánk, – adottságaiból eredően – családias hangulatot áraszt, s ez igen sok szülő számára vonzó az óvodaválasztáskor.

Munkánkat az Alapító Okiratban és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramban meghatározott feladatok tükrében végezzük, összhangban a fenntartó elvárásaival, az óvoda törekvéseivel.

Gyermekeink nevelését, fejlesztését a csoportban két óvodapedagógus, és a munkájukat segítő egy dajka látja el. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, sokszínű egyéniségek alkotják. Munkájukat színvonalasan látják el, mely köszönhető lelkesedésüknek, és a szakma iránti elkötelezettségüknek.

Testületünk tagjai igen fontosnak tartják az alapképzésen túli, rendszeres szakmai továbbképzést, nyitottak vagyunk az innovatív pedagógiai törekvések befogadására. Környezeti nevelés területén folytatunk célirányos továbbképzéseket.

A következő területen folytattunk célirányos fejlesztést az elmúlt években:

Az info-kommunikációs technológi a tanítás-tanulás folyamatában
Tanulói differenciálás heterogén csoportban
Vezető óvodapedagógus szakirányú szakképzettség és pedagógus szakvizsga (ELTE)
A kompetencia-alapú programcsomagok alkalmazása – óvodai programcsomag
Hatékony tanuló-megismerési technikák
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése
Az óvoda-iskola átmenet támogatása
Kooperatív módszertanra épülő együttműködés
Hatékony tanulásszervezés (differenciált, individuális tanulás, tevékenység-központú tanulásszervezés, projektmódszer, kooperatív tanulás)
Változás- és projektmenedzsment a közoktatási intézmények gyakorlatában

Biztonságos, szeretetteljes, az egyéni különbözőségeket toleráló légkörben, ésszerű korlátokkal, minden gyermeknek esélyt adunk saját erősségeik felismerésére és a sikerélményre. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a különbözőséget, erre neveljük gyermekeinket is.

Mivel a településen szlovák kisebbség él, ezért kedves kötelességünk a nemzeti nyelv oktatása, a hagyományok széles körű ápolása, a nemzetiségi lét és identitástudat erősítése, a kultúra megőrzése. Törekszünk arra, hogy a gyermekek nyelvismeretét figyelembe véve minél teljesebbé váljon a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció. Lehetőséget biztosítunk a nemzetiséghez nem tartozó gyermekek részére is a nyelvtanulásra, a szlovákság megismerésére.

Programunkban megfogalmazott hitvallások:

A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása az egyenlő hozzáférés biztosításával.
A gyermekek szeretete.
Családias légkör.
Együttnevelés a családdal.
Környezetbarát életvitel megalapozása.
Egyéni és differenciált bánásmód.
Különbözőség elfogadása, integráció.
Migráns gyermeki jogok biztosítása.

A fenti hitvallások oly annyira azonosak, hogy jó alapot teremtenek a további közös munkához!

2. GYERMEKKÉPÜNK

Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen, egyszeri és különleges, mással nem helyettesíthető indivídum, és szociális lény egyszerre. A kisgyermek elsősorban biztonságra és szeretetre vágyik. Ha ezt megteremtjük számára akkor igényeit, szükségleteit különféle tevékenységi, tapasztalati formákban, kíváncsiságától, ösztöneitől vezérelve kiegyensúlyozottan, saját maga diktálta tempóban kielégíti. Ehhez a szükséglethez adunk teret, keretet, eszközt, biztonságot és szeretetet, vagyis megteremtjük az optimális feltételeket, lehetőségeket a személyiség szabad kibontakoztatásához. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben tevékenykedő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik.

A szlovák kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítjuk a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. Törekszünk arra, hogy a harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben váljon természetessé a gyermekek között személyiségük különbözősége.

3. ÓVODAKÉPÜNK

Felső-Mátrai Mókus Óvodánk a közoktatási rendszer részeként szakmailag önálló intézmény, mely a Felső-Mátrai Mókus Óvoda helyi nevelési program alapján működik, óvó, védő, szociális, nevelő és személyiségfejlesztő feladattal a családi nevelés kiegészítőjeként.

Sokoldalú, játékos, érzékszervi megtapasztaláson alapuló tevékenységen keresztül épül fel fejlesztő programunk. Nevelésünk leghatékonyabb eszköze a szabad játék elsődlegességének biztosítása. Nevelési céljaink meghatározásában kiemelt hangsúlyt kap az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevétele. Óvodai életünk vezérfonalának a környezettudatos magatartás megalapozását tekintjük.

Munkatársainkkal közösen, tudásunkkal, akaratunkkal, gondoskodásunkkal, a nevelő munkánk minden területén biztosítjuk a gyermeki személyiség tiszteletét, jogainak érvényesülését, és mindenek felett álló érdekeit, elfogadását, szeretetét, megbecsülését, bizalmát. A gyermekek és a velünk kapcsolatban állókkal a kölcsönösség, tisztelet és mindennemű előítélettől mentes megkülönböztetés távol áll. Törekszünk arra, hogy a szülő minden tekintetben partnerünk legyen, nyomon követhesse gyermeke fejlődését, kérdéseire választ, problémáira segítséget kapjon.

Környezetünket, nevelésünk módszereit életszerűség, és rugalmasság jellemzi, mely a lehető legközelebb áll a családi értékrendhez, pozitív, megerősítő és az egyéneket tiszteletben tartó nevelés értékeihez. Minden tudásunkkal és erőnkkel arra törekszünk, hogy a ránk bízott gyermekek az óvodában jól, és biztonságban érezzék magukat, kiegyensúlyozottan éljenek, kapják meg az optimális fejlődésükhöz és gazdag érzelmi életükhöz a közösségi, és erkölcsi értékek kialakulásához szükséges inspirációt, motivációt, lehetőséget, tiszteletet és szeretetet.

4. NEVELÉSFILOZÓFIÁNK

Nevelési felfogásunkat a gyermekközpontúság határozza meg, egyéni – és életkori sajátosságaik, változó fejlődési ütemeik figyelembevételével.
Alapvető követelmény a kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása.

Tiszteljük a családot, mint a kisgyermek elsődleges nevelési színterét, hiszen a családok életvitele, mindennapjai határozzák meg elsősorban a gyermek attitűdjeit, szokásait, kommunikatív képességeit.

Környezettudatos magatartásunk és környezetbarát életvitelünk modellálásával olyan szokások, szokásrendszerek kialakítására törekszünk, melyek begyakorlás folytán szükségessé válnak és az élő tiszteletében fejeződnek ki. Kötelező mértékűnek tartjuk a pedagógiai etika megtartását, biztosítjuk a családokat a teljes titoktartásról, tiszteletben tartjuk a család belső
szokásait és ügyeit.

Céljaink megvalósításhoz az alábbi alapelveket tartjuk meghatározónak:

Életszerűség,
Természetesség,
Élményszerűség,
Cselekvés,
Szabad kifejezés.
Konstruktív együttműködés.

5. JÖVŐKÉPÜNK

Olyan óvodaként kívánunk működni, ahol minden gyermek esélyt kap személyiségének kibontakoztatására.

Célunk:

olyan gyermekeket nevelni, akik ismerik és szeretik a természetet, fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt,
hogy a gyermekek a különbözőségekkel természetes módon együtt éljenek, koruknak megfelelő mértékben empatikusak, szolidáris játszótársak. csoporttársak legyenek.

Nevelőtestületünk magas szintű együttműködéssel, problémamegoldó készséggel a családi nevelést kiegészítve –közös erőfeszítéssel- arra törekszik, hogy megvalósuljanak nevelési programunk koncepciói. Megragadunk minden lehetőséget a hátrányos helyzetű gyerekek szociokultúrális hátrányainak csökkentésére az egyenlő hozzáférés biztosításával. Gyermekvédelmi feladataink megoldására fokozott figyelmet fordítunk.

6. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK

Fedezzük fel! Csodáljuk meg! Óvjuk meg!

Óvodásaink a bizalom és a biztonság légkörében szerezhetnek minél több tapasztalatot a szeretet és az egymáshoz tartozás jó érzéséről. Ünnepeink, hagyományaink, jeles napjaink a természet körforgását, ismétlődő változását követik, melyet közös örömként élünk meg.

Meggyőződésünk, hogy az egészség egyenlő azzal, hogy az egyén harmóniában legyen önmagával és a környezetével. Jövőnk önmagunk megismerésében rejtőzik. Azonosulunk azzal a gondolattal, hogy a természet és a belőle építkező mese, vers, játék, mozgás képalkotás, zene olyan maradandó élmény a gyermek számára, amelyből élete végéig táplálkozhat.

Valljuk, hogy egészséges környezetben, alapos megismerésre épülő fejlesztéssel segítjük a gyerekek egyéniségének kibontakoztatását, harmonikus fejlődését, hogy óvodáskor végére alkalmassá váljanak az iskolai tanulásra. Hisszük, hogy személyiségünkkel nevelünk, ezért fontosnak tartjuk a folyamatos önnevelést, mentális képzést, szakmai ismereteink bővítését.

7. NEVELÉSI ALAPELVEINK

Nevelési programunk a tevékenységközpontú óvodai nevelés értékeire épül. Az óvoda helyi sajátosságai a programba jól illeszthetők, vegyes csoporttal működtethető, nem igényel külön eszközkészletet, kiemelt a tevékenység, a környezet megismerése, a gyermekeket aktívan bevonja a programok, feladatok megszervezésébe, megvalósításába, az óvodában dolgozó pedagógusok személyiségéhez, elképzeléseihez illeszkedik. Nevelőmunkánk során a tevékenységközpontú óvodai nevelési programunkat a kompetencia alapú komplex óvodai programcsomag szellemiségével egészítettük ki, figyelembe véve a két program sajátosságait.

Nevelési céljaink:

Érzelmi biztonságon alapuló, életkori sajátosságokat figyelembevevő, tevékenységközpontú személyiségfejlesztés, gondoskodás.
A múlt és jelen értékeinek közvetítése.
Az élet tiszteletére nevelés.
A testi-lelki egészség megőrzése.
Környezettudatos magatartás, viselkedéskultúra alakítása.
Az átlagtól eltérő, az etnikai, és a migráns gyermekeink a fejlődéséhez megnyitjuk az utat.
A különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása.
Sokoldalú képességfejlesztéssel az iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és érzelmi érettség kialakításának biztosítása.

Nevelési alapelveink:

A gyermek személyiségéből kiindulva, olyan kiegyensúlyozott, szeretetteljes, óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeket szeretet, megbecsülés övezi.
Nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amelyben a gyermeki játék, szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk.
Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt.
Az óvodapedagógus az óvodai nevelés kulcs szereplője, a gyermekek közösségi életének irányítója, aki mindig látja, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek útmutatás, serkentés mellett alakítják a csoportot, és az egyes gyermekek fejlődését.

Értékközvetítésünk célja:

Az érzelmi alapok erősítése, pozitív attitűdök kialakítása.
Azoknak a szokásrendszereknek kialakítása, erősítése, melyek megalapozzák a környezettudatos magatartást, környezetünk és az élőlények tiszteletében fejeződik ki.
A természet és társadalmi környezet értékként való szemlélete.
Pozitív viselkedési formák fejlesztése.

8. GYERMEKVÉDELEM

Helyzetkép:

Az óvodánkat látogató családok körében nincsenek szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, ennek ellenére hangsúlyos szerepet kap programunkban a gyermekvédelem. A gyermekvédelmi törvény ismeretében kiemelt odafigyeléssel, új szemlélettel kell kezelni a gyermekvédelmi feladatokat. Az óvodának nagyon fontos szerepe van ezen a területen is, hiszen az óvoda a gyermekvédelem legelső lépcsőfoka, a legfontosabb jelzőrendszer. Itt érzékelhető a gyermek minden problémája. Az óvodában tölti a kisgyermek a nap jelentős részét, így a gyermekről, a családról többoldalú információhoz lehet jutni.

A hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek kiszűrhetőek a tünetek alapján.(tudásbeli hiányok, nem megfelelő viselkedés, elhanyagoltság, higiénia, stb.)

Az óvodai gyermekvédelem célja, feladatai:

a legfontosabb a prevenció
probléma felmérés (az okok keresése, segítségnyújtás)
jelzés a Gyermekjóléti Szolgálatnak, különböző szakembereknek (orvos, védőnő, Nevelési Tanácsadó)
folyamatos együttműködés, kapcsolattartás a szakemberekkel.

A gyermekvédelmi felelős feladatai:

A gyerekkel kapcsolatos feladatok:

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos gyermekek felmérése az óvodapedagógusok jelzései alapján. Nyilvántartásba vétel, a veszélyezettség, hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel, segítségnyújtás. Szükség esetén szakemberek bevonása, jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat felé.(írásban). Általános prevenciós tevékenységek, a gyermekek érdekeinek képviselete minden területen. Szükség esetén családlátogatás.

A nevelőtestületben végzendő feladatok:

segítségnyújtás, együttműködés, szemléletváltás,
információ átadása
tanácsadás
nevelőtestületi értekezleteken való aktív részvétel
szakirodalom ajánlása.

A szülők körében végzett feladatok:

együttműködés, szemléletformálás,
tanácsadás, életvezetési tanácsok
információ, programok ajánlása.

Önálló feladatok:

külső intézményekkel történő kapcsolattartás (bölcsőde, iskola, orvos, védőnő, Nevelési Tanácsadó, családgondozó, Gyermekjóléti Szolgálat)
munkaterv készítése
nyilvántartások vezetése
továbbképzéseken részvétel
szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása
ismertetők, szórólapok gyűjtése, közreadása.

Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi feladatai:

Aktív közreműködés a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, és megelőzésében. Sajátos nevelést igénylő gyerekekkel való kiemelt foglalkozás. Az egyenlő hozzáférés biztosításával az esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Az óvodapedagógus figyeljen fel a családokban jelentkező gondokra, problémákra, a gyermekek életében történt változásokra, magatartási változásokra. Keresse az okokat, lehetőségeihez képest próbáljon segíteni. A problémákat jelezze az óvoda vezetőjének, gyermekvédelmi felelősnek. Közösen próbáljanak megoldást találni. A csoportjában lévő veszélyeztetett, hátrányos helyzetben lévő, sajátos nevelést igénylő gyermekeknél alkalmazza az egyéni bánásmódot, segítse, fejlessze őket legjobb tudása szerint. A feltáró munka után a felzárkóztatást, a tehetséggondozást megtervezi, megvalósítja (a gyermekek fejlődési nyomon követésén feljegyzést készít.), a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését. Szülői értekezleteken, egyéni beszélgetéseken adjon életvezetési tanácsokat. Hívja fel a szülők figyelmét hasznos könyvekre, programokra.

Az óvoda vezetőjének gyermekvédelmi feladatai:

A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységekért alapvetően az óvoda vezetője felel.

Figyelemmel kíséri, segíti az óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felelős tevékenységét, biztosítja a nehéz anyagi körülmények között élő családok számára az egész napos, illetve nyári ellátást abban az esetben is, ha az anya gyesen van illetve munkanélküli.

Az óvoda minden dolgozója köteles tiszteletben tartani a gyermeket!

9. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

9.1. Egészséges életmód alakítása

Óvodai nevelésünk alapvető feladata. Az óvodáskorú gyermek olyan szükségleteit elégítjük ki, melyek elősegítik növekedését, fejlődését, hozzájárulnak egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmód iránti igényének kialakulásához. A gyermekek egészségéért a család mellett, óvodánk is felelősséggel tartozik. Ahhoz, hogy eredményes egészségnevelő munkát tudjunk végezni, szükséges az óvodapedagógusok és a nevelő munkát segítő munkatársak egészségvédelmi szemléletének fejlesztése.

Feladatunk a gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése és a prevenció (megelőzés). Az egészségnevelés a családok bevonásával valósul meg óvodánkban. A gyermekek számára a szülők és a közvetlen környezet jelenti a modellt. Ennek alapvető feltétele a családokkal való hatékony együttműködés, a családok szemléletváltásának segítése az egészséges és a természetes életmód szokásainak kialakításának terén. Arra törekszünk, hogy a gyermekek vigyék haza az óvodánkban kialakított környezetbarát szokásokat.

Minden tevékenység alapfeltételének tekintjük a jó hangulatot, oldott légkört, kellemes közérzetet. Az elvégzendő feladatok, elsajátítandó ismeretek nehézségi fokát az egyéni képességekhez mérten növeljük. A rendszeresen, ugyanabban az időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, feltételei az egészséges testi, lelki és szellemi fejlődésnek. Az egészséges életmódra nevelés területei közé soroljuk a gondozást, a testi nevelést, az egészségvédelmet, a mozgásfejlesztést.

Gondozás

A testi, lelki egészség egyik alapvető feltételének tekintjük a gyermek testi komfortérzetének kielégítését. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése, a tevékenységek többszöri gyakorlását teszik lehetővé. Alakul a gyermekek énképe és egyre önállóbbakká válnak. Szülőket és a nevelő munkát segítőket bevonva tanítjuk, gyakoroltatjuk a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhatnak. Természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek a testápolás, öltözés, étkezés, önkiszolgálás közben. Minden tevékenységüket szóbeli megerősítésünk kíséri, ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt, nyugodt, türelmes légkört biztosítunk. Így lehetőségünk nyílik a gondozási teendők kultúrtartalmának közvetítésére is. (pl.: váljék igényükké az egészségügyi szokások betartása, a tiszta, esztétikus, rendezett megjelenés és környezet, kultúrált étkezés, stb.)

Testi nevelés

Magában foglalja a gyermek testi szükségleteinek (egészséges táplálkozás, levegőzés, pihenés), természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését. Óvodánkban a fejlődéshez szükséges környezet biztosított: udvar, megfelelő játéktér, játékeszközök. Óvodánk legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar, amit úgy alakítottunk ki, hogy minden korcsoportnak megfelelő legyen, a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja, feleljen meg testméretüknek, ezzel biztosítva egészségük megőrzését, mozgás és játékigényük kielégítését. A közlekedési ismeretek gyakorlására az udvaron KRESZ-pálya is található. Az udvar esztétikai szépségét a sok szép virág, cserje és fa adja.

Mozgás

Jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség, amelyet biztosítani tudunk, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a légző és keringési rendszer teljesítő képességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Az életkornak megfelelő terheléssel, az aktivitási szintek változtatásával a testi képességek fejlődését segítjük. A különféle mozgásformákat sokszor gyakoroltatjuk. A mozgásokhoz kapcsolódó szabályokat megtanítjuk és betartatjuk, hogy a szereket, eszközöket biztonságosan használják, jobban tudjanak eligazodni a térben és nem utolsó sorban a balesetek megelőzése érdekében.

A mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatok, melyeket a gyerekekkel végeztünk, elősegítik a helyes higiénés szokások kialakítását. Sok mozgás lehetőséget biztosítunk gyermekeinek számára a szabadban. Óvodába lépésük kezdetén megbeszéljük a szülőkkel, hogy a gyermekek öltözéke célszerű, önállóságukkal és az óvodai élettel összhangban legyen. Az óvoda tornateremmel nem rendelkezik, ezért az udvaron és a csoportszobában olyan mozgásfejlesztő eszközök vannak, amivel ezt a hiányt kompenzálni lehet. Szervezett foglalkozások keretében heti 1 alkalommal a csoport igénybe veszi az iskola tornatermét illetve a téli hónapokban a sípályára járunk ki sportolni, így biztosítunk a gyermekeknek minél több lehetőséget a nagymozgások kielégítésére. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk rá, mintát adva a szülők számára is. Évenként a családokkal közösen szervezünk kirándulásokat, sportversenyeket.

Az általános iskola által biztosított, ingyenes vízhez szoktatást segítő tanfolyamon a nagycsoportos óvodásokkal (a leendő elsősökkel) részt veszünk. A vízben való magatartási szabályokhoz alkalmazkodó, balesetmegelőző viselkedésre a gyermekek figyelmét felhívjuk, és következetesen betartatjuk.

Levegőzés

A levegőztetés, az élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakulását. Arra törekszünk, hogy a mindennapok során, lehetőség szerint minél több időt töltsünk a szabad levegőn. Különböző tevékenységeket kezdeményezünk fejlesztő pedagógusunkkal közösen, a szabadban: játék, mozgás.

Pihenés

Biztosítjuk a pihenéshez szükséges nyugodt légkört, az altatás hangulatához alkalmazkodva mesélünk, altatódalt énekelünk, vagy halk zenét hallgatunk.

Feladatunk:

a gyermekek gondozása, testi szükségleteiknek, mozgásigényiknek kielégítése,
a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,
a gyermekek testi képességei fejlődésének elősegítése,
a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése,
az egészséges életmód, a testápolás, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,
segítségnyújtás a szülők számára a gyermekeik egészséges szokásrendszerének, optimális magatartásának kialakításához,
speciális gondozó, prevenciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve.

9.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

Valljuk, hogy a környezettudatos nevelés elengedhetetlen része a tudatosság, melyet a helyes viselkedés szabályainak elsajátításával kezdünk, figyelve a megfelelő értékrend beépülésére.

Célunk:

Hogy a környezettudatos nevelés elengedhetetlen része a tudatosság legyen, melyet a helyes viselkedés szabályainak elsajátításával kezdünk, figyelve a megfelelő értékrend beépülésére. Az óvodáskorú gyermekeknél az érzelmek a legdominánsabbak. A gyermekek életét, cselekvését, tevékenységét, gondolkodását, viselkedését, magatartását mindig érzelmeik vezérlik. A helyes értékrend kialakulásában nagy szerepet kap az utánzás, fontos a modell szerep. Óvodába lépéskor arra törekszünk, hogy a kisgyermeket kedvező érzelmi hatások érjék. Ennek feltétele, hogy érzelmileg biztonságos, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkört alakítsunk ki.

Feladatunk:

A gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítása, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére, az emberi munka, alkotások megbecsülésére, hagyományok ápolására nevelés.
A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével.
A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerben.

A gyermekek megismerjék, gyakorolják a társas együttélés, önkifejező önérvényesítés alapvető szabályait.
Gyakoroltatjuk az együttérzést, egymásra figyelést, segítségnyújtást.
A becsületességre, igazságmondásra, felelősségvállalásra, őszinteségre, a jó-rossz felismerésére, a gyengébb védelmére, segítségére nevelünk.
Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőség elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára.
A különbözőség tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel.

Reális, az egyes gyerekekhez igazodó teljesítményértékeléssel alapozzuk meg és erősítsük gyermekeink önbecsülését és önbizalmát.
Modell értékű kommunikáció közvetítése.
Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (pl. együttműködés, önfegyelem, közös értékek stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében.
A családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadása.
Nemi identitás fejlődésének elősegítése.
Szülőföldhöz való kötödés alapjaként megismertetjük a gyerekeket a szűkebb és tágabb környezetükkel. Tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megjelenő jóra, szépre.
SNI, HH, HHH gyermekek egyénre szabott speciális fejlesztése, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével.
Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával.

A családok életét meghatározó, emberi viszonyokat szabályozó erkölcsi elvek, normák összességét az óvodás gyermekek készen veszik át. Az óvodapedagógus, dajka attitűdjei mintát jelentenek a gyermekeink számára, amelyeket átvesznek és utánoznak. Ha gyermekeink azt tapasztalják, hogy a környezetükben élő felnőtt (óvodapedagógus az óvoda más dolgozója) érzékeny a tiszteletre, az udvariasságra, a másokra való érintkezés módjára, kommunikációra akkor ezeket a magatartásformákat tudattalanul is átveszik.

Befogadás

A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Ezért a szülőkkel közösen teremtjük meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván az óvodáskorú gyerekek befogadása. Minden érintett személy lelki egyensúlya veszélyben lehet, ezért nagyon fontos, hogy a partnerek nyílt őszinte kommunikációt alakítsunk ki a szülőkkel. Információt adunk a szülőnek, hogy mi kell ahhoz, hogy gyermeke óvodaéretté váljon, hogy milyen feladatai lehetnek ebben a szülőknek, és milyen módszerekkel (pl.: anyás befogadás, az óvodai tartózkodás idejének fokozatos növelése) tudja segíteni ezt a folyamatot az óvoda.

Az anyás befogadás ideje alatt az anya is bent van a gyermekekkel bizonyos ideig a csoportban, fokozatosan növeljük a gyermek óvodai tartózkodásának idejét. Eközben az anya, nevelési mintát is kap, amellyel segíthet gyermeke fejlődésében. Egy ilyen következetességet, fokozatosságot, kiegyensúlyozott biztonságot nyújtó légkörben a gyermek már nem kívánja az álladó jelenlétét.

A befogadás során viselkedési rendszert szoknak meg a gyerekek, ami segíti a társas beilleszkedést. Ezen időszak alatt a tevékenységeket is már a tervezettnek megfelelően végzik, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltatunk természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amelyben formálódik, fejlődik, egymáshoz való viszonyuk. A gyermeki személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül.

Célunk:

A gyermek – gyermek, a felnőtt – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességének formálása, erősítése.

Feladataink:

Már az óvodába lépéskor biztosítsuk, hogy kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket.
Segítsük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, az éntudat alakulását, támogassuk önérvényesítő törekvéseit.
Pozitív kapcsolatok kialakítását támogassuk, segítsük.
A feltétel nélküli szeretetet biztosítsuk, támogassuk a különbözőség elfogadását, tiszteletét.
Alakítsunk ki bizalmas kapcsolatot a szülőkkel az együttnevelés sikere érdekében.
Ismerjük meg az egyén jellemzőit az egyéni bánásmód érvényesítésének feltételeként.
Segítsük a gyerekeket abban, hogy elfogadják az eltérő képességű és tulajdonságú társaikat.
Biztosítsunk minél nagyobb szabadságot a játékhoz, és a szabad játékhoz
A gyerekek nevelésekor vegyük figyelembe a kisebb előrelépéseket is, és fogadjuk örömmel.

Óvodapedagógusi munkánkat az odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzéseinek meghallgatása, elfogadása jellemezze, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa fejlődhessen. A kapcsolatok kialakításában legyünk nyitottak és kezdeményezőek. Elsősorban érzelmileg közelítsünk a gyerekekhez, és igyekezzünk megismerni érzelmeiket.

9.3. Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építünk, és ez által biztosítjuk a számukra a változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetükről. Fontos számunkra gyermekeink értelmi képességeinek aktív cselekedtetéssel történő alapozása, fejlesztése. A tapasztalatszerzés lehetőség szerint mindig a valódi környezetben történik. Séták, kirándulások, látogatások alkalmával.

Célunk:

Eljuttassuk gyerekeinket a tapasztalaton alapuló gondolkodástól a fogalomalkotásig.

Feladatunk:

Lehetőséget kínálunk olyan szituációk átélésére, melyekben megismerhetik a felfedezés örömét.
Olyan tapasztalatokat nyújtunk, amelyekben megismerhetik saját teljesítő képességüket.
Különféle játékos tevékenységeken keresztül segítjük önállóságuk, feladattudatuk, feladattartásuk fejlődését.
A gyerekek megismerési vágyára, kíváncsiságára, érdeklődésére építve fejlesztjük értelmi képességeiket (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, rácsodálkozás), kreativitásukat.
Intervenciós stratégiánk része, az egyéni bánásmód és a differenciált fejlesztés alkalmazása, a gyermeki személyiség fejlődésének nyomonkövetése.
A gyermekek megismerjék, gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait.
Gyakoroltatjuk az együttérzést, egymásra figyelést, segítségnyújtást.
A becsületességre, igazságmondásra, felelősségvállalásra, őszinteségre, a különbözőség elfogadására, jó-rossz felismerésére, a gyengébb védelmére, segítségére nevelünk.

Hangsúlyt fektetünk személyes példamutatásunkon keresztül a becsületességre, igazmondásra, őszinteségre, igazságosságra, felelősségvállalásra, jó – rossz felismerésére, a gyengébb védelmére, segítésére, a különbözőség elfogadására.

A családok életét meghatározó, emberi viszonyokat szabályozó erkölcsi elvek, normák összességét az óvodás gyermekek készen veszik át. A számukra modellként tekintett szülő magatartásformáját, értékeit beépítik személyiségükbe. A gyerekeken keresztül a szülőknek is közvetítünk értékeket.

9.4. Az anyanyelvi fejlesztés, nevelés

Az anyanyelv, a beszéd a legfontosabb eszköze az önkifejezésnek, a szociális kapcsolatok kiépítésének, az emberek közötti kommunikációnak, a gondolkodásnak, az alap kulturtechnikák elsajátításának és a személyiség fejlesztésének. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermekek önbizalmának, önkifejezésének kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását. Ezért fordítunk különös figyelmet a beszéd, az anyanyelv, a kommunikáció fejlesztésére.

Célunk:

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében.

A gyermekek beszédkészségének gondozása, fejlesztése.
Oldott, kiegyensúlyozott, derűs légkör megteremtése, melyben a gyermek közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető.
Óvodáskor végére: a gyermek érthetően, folyamatosan kommunikáljon, beszéljen.
Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használjon; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkosson; tisztán ejtse a magán- és mássalhangzókat; végig tudja hallgatni és megértse mások beszédét.

Feladatunk:

A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel.
A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése.

Szókincs (reláció és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása.
Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.
Nyelvi készségek (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése.
Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával.
Együttműködés a logopédussal, fejlesztőpedagógussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén.
A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása.
A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.

Az anyanyelvi nevelés megvalósítása gyakorlatunkban:

Felmérjük, megismerjük a családok anyanyelvi kultúráltságát, szociokulturális hátterét, életvezetési szokásaikat, etnikai hovatartozásukat.
Az anyanyelvi nevelés fejlesztési feladatait a gyermek egyéni képességeinek figyelembe vételével határozzuk meg.
Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek figyelembe vétele.
Személyes példával hatunk a gyermekek, a szülők, a munkatársaink beszédkultúrájára.
Közös élmények biztosítása.
Nyugodt, kiegyensúlyozott derűs, szeretetteljes légkör biztosítása.
Hangsúlyt fektetünk a szabad önkifejezésre.
Természetes körülmények között fejlesztjük a beszédet, a kommunikációs készséget.
Anyanyelvi játékok beépítése a mindennapi életbe.
Közös könyvnézegetés, beszélgetések, verselés, mesélés, mondókázás, éneklés.

Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, mely lehetővé

teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörű virággá fejlődjön,

amilyenné belső lehetőségei csak engedik.

A talaj kioldja a mag fejlődési képességét, de ez a képesség

maga benne rejlik a magban. Csakúgy, mint a magban, a gyermekben is

tökéletesen benne rejlik a fejlődés képessége.”

(Thomas Gordon)

10. INKLUZÍV PEDAGÓGIA-INTEGRÁCIÓ, DIFFERENCIÁLÁS

Inkluzív pedagógia számunkra azt jelenti, hogy a többségtől bármilyen eltérő gyermekeket elfogadjuk, és a többi gyermekekkel együtt neveljük, befogadjuk. Pedagógiai törekvéseink célja ezért, hogy hozzásegítsük őket korunk és társadalmunk kultúrájában való tájékozódáshoz és ezen keresztül a társadalmi beilleszkedéshez. Nevelésünk, fejlesztésünk során figyelembe vesszük egyéni igényeiket, eltérő fejlődésű ütemeiket.

Az integráció számunkra az együttnevelést jelenti, ezáltal biztosítjuk az esélyegyenlőséget mindenki számára, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára, s az esetleg tapasztalható nagyon eltérő képességeikre a kiemelkedően tehetségestől a gyenge adottságúig.

Az együttnevelés során biztosítjuk:

Az ép gyermekek, szülők részéről az előítélet mentességet.
Toleráló magatartást.
Segítőkészséget.
Alkalmazkodó készséget.
Különbözőség elfogadását, együttérzést.
Elfogadjuk az egyediséget.
Támogatjuk a gyerekek szocializációját.

Célunk:

A későbbi társadalmi integrálódás, a természetes elfogadó attitűd kialakítása, valamint, hogy megtanuljuk a segítségnyújtás és az elvárások helyes arányát. Ezáltal a társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a különbözőség természetesnek tekintése, valamint a másik pozitív tulajdonságainak értékelése.

Alapelveink:

Minden gyermek tisztelete, szeretete, megbecsülése, különbözőségének értékként kezelése, fejleszthetősége.

Feladatunk:

Rugalmas szervezeti keretek kialakítása.
A gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósítása.
Az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a különbözőségről a befogadásról, és együttműködés a családokkal.
Megteremteni azokat a feltételeket, hogy minden gyermek a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető leginkább tudjon kibontakozni, fejlődni (a gyermek megismerése, képességeik felmérése, egyénre szabott cél és feladat meghatározása).
Figyelemmel kísérjük a családok életében bekövetkező, a gyerek(ek) életére hatást gyakorló változásokat.
A partneri kapcsolat kiépítésében és fenntartásában őszintén fordulunk a családok felé.

Adódnak a nevelésnek olyan speciális helyzetei, amelyeknek kezelése a dajkákra hárul. Munkájukat ezekben a helyzetekben is át kell hatnia a felelősségnek. Csak lelkileg egészséges felnőtt tud felelősséget vállalni a sérülékeny, fejlődő személyiségű óvodás kisgyermekért. Emocionális érzékenységet akkor tudja megfelelő módon, eredményesen működtetni, ha felismeri, hogy a segítés középpontjában a gyermek érzelmeinek felismerése, megértése, elfogadása, a személyiségébe való integráció áll. A jóindulatú attitűd elengedhetetlen. Mindezek arra hívják fel a figyelmet, hogy az óvodapedagógusok folyamatos továbbképzése mellett a dajkák folyamatos helyi továbbképzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a közvetlen, aktív pedagógiai környezet résztvevői lehessenek.

Differenciálás feltételei óvodánkban:

A célok individualizálása, minden gyermek számára más célt jelölünk meg:
A tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítjuk.
A gyermek érzelmi-belső motivációjára építünk.
A gyermek spontán tevékenységéhez kapcsolódik.
A gyerekek megismerése a játékban, erre alapozott egyénre szabottan tervezünk, fejlesztési tervet készítünk, melyet írásban rögzítünk.
Egyéni adottságokhoz alkalmazkodó bánásmód.
Folyamatos, rugalmas napirendet biztosítunk, mely által fejlődik önállóságuk.
Valljuk, hogy a pedagógus elfogadó, türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt biztosító habitusa elengedhetetlen.

A differenciálás az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolódik, elősegíti és biztosítja a gyermek jó közérzetét.

10.1. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése

A sajátos nevelést igénylő gyermekek nevelésének felvállalásával kielégítjük a sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteit az Alapító okiratban meghatározottak alapján.

Az óvodába történő felvételhez szükséges az Országos Szakértői és Rehabilitációs bizottság szakvéleménye.

A sajátos nevelési igényű gyermek egyedi, speciális megsegítést igényel. Figyelembe kell vennünk kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait.

Az integrált nevelés során az óvodapedagógusok a gyermek általános és komplex fejlesztését a többi gyermekkel együtt, differenciáltan végzik. A társas kapcsolatok során az ép gyermekekben kialakul a különbözőség természetesnek tekintése, előítélet mentesség, természetes lesz számunkra az elfogadó attitűd.

Célunk:

Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a sajátos nevelésű igényű gyermekek felkészültek legyenek az önálló életre az iskolai élet megkezdéséhez.

Az érzelmi biztonság nyújtáson túl, olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi az egyéni teherbíró képességet, harmonikus személyiségfejlesztést.

Ennek érdekében:

Ki kell alakítanunk a gyermekekben az egészséges énképet és önbizalmat.
Növelnünk kell a kudarctűrő képességet.
Önállóságra neveljük őket.

A jövő nemzedékét mi neveljük a „különbözőség” elfogadására.

11. Képességfejlesztés

Célunk

A gyermeki képességek olyan szintre történő fejlesztése, mely mind az iskolai tanuláshoz, mind a későbbi életszakasz fejlődéséhez szükséges. Célkitűzéseink megvalósításánál két alapvető szempont vezérel bennünket:

A képességfejlesztést az óvodai élet tevékenységrendszerében kívánjuk megvalósítani, kiemelt szerepet szánva a játéknak, játékos tevékenységnek, a munkának.
A csoport életének szervezése a napirend, a hetirend kialakítása, maximálisan pedagógiai koncepciónk megvalósítását szolgálják.

Képességfejlesztés legfontosabb feltételei óvodánkban:

A gyerekek egyénenkénti megismerése, a képességek, erősségek, gyenge pontok regisztrálása (anamnézis, személyiséglapok vezetése).
A gyerekek folyamatos megfigyelése tevékenységek közben (megfigyelési lapok),
A gyerekekkel való beszélgetések.
A gyermekek produktumainak elemzése.

Képességek, amelyek fejlesztésére nagy hangsúlyt helyezünk:

kreativitás képessége,
választás és döntés képessége,
kooperáció, kommunikáció, konszenzus képessége,
önérvényesítés, önkifejezés és alkalmazkodás,
problémaérzékenység és rendszerlátás képessége.

Mindezeket a képességeket és differenciálást különböző szervezeti formákban valósítjuk meg.

Feladatunk:

A gyermeki jogok tiszteletben tartása.
Alapos gyermekismeret, speciális szükségletek kielégítése.
Önbizalom, hitelesség, magabiztosság, következetesség, a gyermek érzéseinek. véleményének, elképzelésének, gondolatainak, vágyainak tiszteletben tartása.
Pozitív érzelmek keltése által, a belső én kivetítésének elősegítése a személyiség fejlődésben.
Problémaérzékenység, intuíció képesség, ötletgazdagság.

11.1. Fejlesztőpedagógiai foglalkozások célja, feladatai:

,, Meg kell tanulnunk, hogy megéljük a gyermek

emocionális történéseit. Tiszteljük szabad személyiségét.”

/Mérei Ferenc/

Célja

A tanulási nehézséggel, veszélyeztetettség megállapításával, a kognitív, és mentális képességek fejlesztésével, a speciális módszerek, és körülmények biztosításával, képessé tenni a gyereket az iskolai alkalmasságra, illetve a szociokulturális hátrányok kompenzálásával hozzájárulni harmonikus személyiségük alakulásához, testi-lelki egészségük megőrzéséhez.

Tevékenysége:

Diagnosztikus feltárás.
Egyénre szabott fejlesztési terv készítése.
Fejlesztés és felzárkóztatás, mely preventív és korrekciós jellegű.

Feladatai:

A mentális, és kognitív képességek célzott fejlesztése.
Önbizalom, és énkép fejlesztése.
Másodlagos magatartási, és viselkedési, beilleszkedési zavarok kialakulásának megelőzése
Alkalmazkodó készség fejlesztése.
Szociokulturális hátrányból adódó lemaradás felzárkóztatása.
Képességek fejlesztésével a sikeres iskolakezdés megalapozása.
Komplex fejlesztőfoglalkozások szervezése.
Kompetencia képességet erősítő tevékenységi formák fejlesztése
mozgásfejlesztés
testséma és testi tájékozódás
percepció fejlesztése
verbáliscsatornák differenciálása.

Logopédia:

A beszédhibás gyermekekkel a gyöngyösi Nevelési Tanácsadó által biztosított külső szakember foglalkozik, hetente egyszer az óvodában és hetente egyszer Gyöngyösön.

12. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI

12.1. Játék

,, A gyermek a játékban a valóságot tükrözi

miközben átalakítja azt…”

/ Rubinstein/

A játék a mi óvodai életünkben a gyermekek legfontosabb tevékenysége, hiszen a játék a kisgyermek pszichikus szükséglete. Kiemelt jelentőségű, hisz a gyermek saját belső világából és a külvilágból származó tagolatlan benyomásait a játékban tagolja, rendezi. A játék sokoldalúan fejleszti a gyermeket, játéktevékenysége közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait. E tevékenység közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének első formái, fejlődik emlékezete, fantáziája, gazdagodik érzelemvilága, erősödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata. Fejlesztőhatással van a játék a nagy és finommozgásokra, a figyelemre, a megfigyelőkészségre is. A társas kapcsolatok alakulásának, a társas szükségletek kielégítésének is legfontosabb formája. Az autonóm játszás a gyerekek globális érési, tanulási aktivitása, egyéni lehetősége.

Célunk:

A szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával.
A játék eszköz jellegének professzionalizálása, a testileg-lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet.

Feladataink:

Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét.
A szabad játék és játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása.
A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel (pl.: társas kapcsolatok formálása, az együttműködés fejlesztése, az interakciók tartalmának fejlesztése, a kezdeményezőkészséggel, önértékeléssel, önérvényesítés, önbizalom formálásával kapcsolatos feladatok).
Mintaértékű kommunikáció.
A megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális-interkulturális szemlélettel.
A szabad játék elsődlegességének biztosítása intervenciós gyakorlattal, ezen belül szoros együttműködés az óvoda nem pedagógus dolgozóival és a szülőkkel.
A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálása, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítése különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeire.
Az SNI, HH, HHH gyermekekre fordított kettős figyelem a beilleszkedés támogatása a játékba, minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott, tervszerű anyanyelvi fejlesztés.
Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése.
Boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása.
Nemi identitás fejlődésének elősegítése.
A tradicionális nemi szerepektől való eltérés, az egyéni különbözőségek, motivációk tisztelete (babázó kisfiú, autózó kislány természetessége).

A játék személyiségfejlesztő hatása:

A gyermekek legalapvetőbb tevékenységi formája, ezáltal teljes személyiségük fejlődik. Gazdagodik:

értelmi képességeik,
szociállabilitásuk
verbalitásuk
színesedik akarati életük,
fejlődik önuralmuk, önbizalmuk, önkifejezésük, ítéletalkotásuk, képzeletük, fantáziájuk, kézügyességük, mozgásuk.
fejlődik kommunikációs készségük

12.2. Vers- mese

,, Az irodalom beszélni és cselekedni tanít bennünket.

Beszélni, pontosan olyan értelemben,

mint az édesanyánk.

Csak még türelmesebben és fáradhatatlanabbul.”

/ Illyés Gyula/

A verselés és mesélés élmény a kisgyermek számára. A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

Célunk:

A gyermekek érzelmi, értelmi, etikai és esztétikai fejlődésének elősegítése, pozitív személyiségjegyek formálása mesékkel, a versek és népi mondókák zeneiségével, ritmikusságával.
Az értékeket családok felé is közvetítsük- könyvek kölcsönzésének lehetősége.

Feladataink:

A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával pl.: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, mimetizálás, felnőtt által megkezdett mese stb.
A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében.
A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés.
A klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett, a csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers, mondóka anyag megválasztásával a multi és interkulturális nevelés megvalósítása.
Ismerjenek meg minél több olyan verset, mesét, szólást, mely kapcsolódik hagyományainkhoz, jeles napjainkhoz, a természet jelenségeihez, változásaihoz.

A gyermekeknek szóló versekben, mondókákban a ritmikus hangzás legyen az elsődleges.
Fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatot.
Kivárjuk a megfelelő hangulatot, helyzetet a meséléshez.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a vers, mese tevékenység területén:

Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében.
Az irodalmi élmény együtteséből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása.
A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés, megértés, reprodukció fejlesztése.

Személyiségfejlesztő hatása:

Erősödik az egymás iránti figyelem, összetartozás érzése.
Az igényes beszédminta hatására csiszolódik a gyerekek kiejtése, gyarapodik szókészlete.
Fokozódnak az érzelmek az élmények hatására.
Megismerkednek negatív érzelmekkel is- bánat, – szomorúság, – igazságtalanság.
Az irodalmi élmények újra átélése lehetőséget nyújt a fantáziálásra.
Konfliktuskezelésük, problémamegoldó készségük fejlődik.
Fejlődik erkölcsi érzékük, ítélőképességük.
Az irodalmi értékek iránt megalapozódik kötődésük.

12.3. Ének, zene, énekes játék

,, Vannak a léleknek régiói, melyekbe

csak a zene világíthat be”

/ Gisela Peters/

Az óvodai, zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a énekes gyermekkel az éneklést, az énekes játékokat, és a szép, tiszta énekléshez szoktatja őket. Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának kialakításában. A zenei élmény serkenti a gyerekek képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságát, alkotó kedvét, miközben fejlődik zenei emlékezetük, képzeletük, s esztétikusán formálódik mozgásuk.

Célunk:

Közös énekléssel és játékokkal a zene örömének megéreztetése, a zenei ízlés megalapozása.
Az éneklés élményén keresztül felfedeztetni a dallam, a ritmus, és a mozgás együttes harmóniáját.

Feladataink:

Zenei értékek közvetítése (szokások, hagyományok, jeles napok figyelembevétele).
A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai kisebbség, migráns gyermekek hovatartozását.
Sikerélmény szerzése – zenei önbizalom.
Zenei képességek – különbségek alapján felzárkóztatás- tehetséggondozás.
Feszültségoldás.
Szociális képességek fejlesztése.
Modellkövetés.

Az ének zene, énekes játék hatása a gyermek nyelvi-kommunikációs fejlődésére

Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel.
Beszéd és zenei hallás fejlesztése.
Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása.
A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása.
Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok).

Személyiségfejlesztő hatása:

A zenei kreativitás fejlesztése az önkifejezés újabb csatornáját nyitja meg a gyermekek előtt.

Pozitív érzelmek ébresztése a mondókás játékokkal.
Teljes személyiségfejlesztés.
Ízlés és zenei műveltség formálása.
Koordinált mozgásfejlesztés.
Képzelet, tapasztalatfejlesztés.
Ritmikus, harmonikus mozgásfejlesztés.
Zenei befogadó készség fejlesztése.

12.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka

,,A műalkotás nem más, mint egy anyag, amelyet

úgy formáltak meg, hogy képes legyen behatolni az

emberek élményvilágába, s képessé tenni őket arra,

hogy környezetüket és önmagukat mélyebben érezzék,

és pontosabban értsék”

/John Dewey/

Ez a terület összetett, magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, a konstruálást, a képalakítást, a kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést, és a környezet alakítást. A gyermek a mindennapjai során sokrétű tapasztalatokat szerez a környező világról. Ezt szinte törvényszerűen újraalkotja, ábrázolja. Az ábrázoló tevékenységeiben vizuális ismereteiről- vizuális visszajelzést kap. Ugyanakkor tapasztalja, hogy az eredmény nem elégíti ki saját elvárásait. Ez újabb megfigyelésre, alkotásra ösztönzi. Így indul el egy ÖNFEJLESZTŐ folyamat, amely minden felnőtt elvárásánál erősebb, hiszen belső motiváció ösztönzi, az önmagához mért fejlődés pedig örömmel tölti el. Feladata újabb és újabb technikák megismertetése, a nagy és finommotorikus mozgás fejlesztése, az íráshoz szükséges mozgáskoordinációk kialakítása.

Célunk:

Gazdagítjuk alkotókedvüket, alkotó képességüket, élmény és fantáziavilágukat.
Fejlesztjük finommotorikájukat.
Formáljuk síkbeli és térbeli tájékozódásukat.
Erősítjük tér, forma, szín képzetüket, képi gondolkodásukat.
Alakítjuk a szép iránti nyitottságukat, ízlés és esztétikai érzékenységüket, igényüket.

Feladatunk:

Megfelelő helyet, időt, anyagokat, eszközöket biztosítunk a tevékenységek sokrétű gyakorlásához.
Ismerkednek a természetes anyagokkal, a technikai alapelemekkel, munkafogásokkal.
Újabb és újabb technikák megismertetése.
Élménynyújtással, tapasztalatszerzéssel segítjük elő a gyermekek elképzeléseinek megvalósítását.
A gyermeki élmény és fantázia világ gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó alakító önkifejezés fejlődésének segítése,
Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása.
A belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával.
Kiemelt figyelmet fordítunk a sajátos nevelést igénylő gyermekekre mind a feladatoknál, mind az eszközök kiválasztásánál.
Az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a rajz, mintázás, kézi munka tevékenységben:

A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, az ábrázoltak szóbeli elmondása stb.

Személyiségfejlesztő hatása:

Tevékenységek által lehetővé tesszük, hogy kifejezzék érzelmeiket, szabad utat engedünk legalapvetőbb vágyaiknak.
A siker örömforrás, és ez sokban segíti önértékelésük alakulását.
A rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységei, a technikák gyakorlása az egész személyiségfejlesztését szolgálja.
Fejlődik akaratuk, kitartásuk, figyelmük, önfegyelmük, tűrőképességük.
A gyermekek számára az elfojtott, fel nem dolgozott frusztráló szituációk újraéledhetnek képi formában, az eszközök segítségével.

Balesetvédelem:

Rendeltetésszerűen, óvatosan használják az eszközöket- tű, olló, ragasztó, ceruza, ecset, festék
Új eszköz, anyag használatánál részletesen elmondjuk, megmutatjuk, gyakoroljuk annak használatát, kezelését.
Vigyázzanak egymásra és magukra, segítsék a kisebbeket.

12.5. Mozgás

,, Ha a gyermek kiegyensúlyozott

egyéniségét akarjuk fejleszteni,

akkor hagyni kell, hogy saját eszközeivel

fejezze ki magát- mozgással,

dallammal, játékkal”

/ Carl Orff/

A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyermek természetes szükséglete. Az óvodai nevelés folyamatában a gyermek egészséges testi, és mozgásfejlesztése során szolgálja személyiségük fejlődését.

Célunk:

A gyermek természetes mozgásigényét kihasználva testi képességeik fejlesztése, mozgáskultúrájuk megalapozása, mozgásról szerzett pozitív élményeik megerősítése.

Feladataink:

A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése.
A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével a mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával.
Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapos mozgásra, valamennyi gyermek számára.

Lehetőséget biztosítunk a gyerekek számára a mozgástapasztalatok rendszeres bővítésére.
Cselekvő és feladatmegoldó képességüket erősítjük
Fejlesztjük testi képességeiket: – erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség.
Fontos szerepet szánunk a mozgásnak, gyermekeink egészségének megóvásában.
A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése.
Elősegítjük a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálását a közösségben.
Kiemelt feladatunk a speciális egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása és ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése. Szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, és az életkornak megfelelő tapasztalatok megszerzését.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a mozgás tevékenységekben:

A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével.
Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása.

Balesetvédelem:

A mozgáshoz kiválasztott hely- csoportszoba- átrendezve, vizes ruhával feltörölve, álljon készen
A kézi és tornaszerek tiszták, balesetmentesek legyenek
A szabadtéri gyakorlóhely – udvar- portalanítása, locsolása elengedhetetlen
A gyermekek öltözéke legyen megfelelő- csúszásmentes tornacipő-
Szemüveget viselő gyermek saját biztonsága érdekében viselje a szemüvegét és csak nagyon indokolt esetben vegyük le róla, társai részéről kapjon kiemelt figyelmet
A sajátos nevelést igénylő gyermekek terhelhetőségére különös gondot fordítunk.
A balesetek megelőzése érdekében, mindig minden óvintézkedést meg kell tennünk, a szabályokat minden esetben meg kell ismertetnünk, és be kell tartatnunk.

12.6. Külső világ tevékeny megismerése

,,Aki szereti a szépet, az életet szereti. Aki gyermekkorban

megtanul látni, az sok, sok év múlva ha rosszkedvűen,

vagy bánattal sújtottan jár az úton, meglátja a zöld fűben

a sárga kankalin ragyogását, vagy a fecske röptének

eleganciáját s máris szebbnek látja a világot…”

/Herman Alice/

A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló szokásalakító szerepét tekintjük óvodai nevelésünk vezérfonalának. Erre fűzzük az óvodánkban megvalósuló tevékenységeket: játék, vers-mese, ének-zene, rajzolás-mintázás, mozgás. Így lesz komplex, egész az óvodai nevelés, így alapozzuk meg az óvodába járó gyermekek környezeti tapasztalatait. Környezeti nevelésen a környezeti kultúra megélését és átadását értjük.

Az óvodáskori megismerő tevékenységben az indirekt tanulás forrásainak van döntő szerepe, mely források közül is kiemelkedik a tapasztalás, megtapasztalás. A természeti környezet megismerésében a gyermeki kreativitást, a probléma érzékenység a felfedezés jelenti. Az óvodások megismerési vágyára építve a velünk élő környezet könnyen nyitott könyvvé válik a gyermekek számára. Folyamatban a világgal történő találkozást sok érzelem kíséri, szövi át, s a gyermekek az élményeik szintjén élik meg az élet tanulás lehetőségeit.

Célunk:

A gyermek szűkebb környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése a gyermek aktív tevékenysége által.
Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb sajátosságainak megtapasztaltatása.
A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása
Szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása.
Olyan képességek és készségek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természeti és az ember által épített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakulásához.
Az indirekt hatások mellett tudatos szemléletformálás, a szülők bevonása a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (papírgyűjtés, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, a háztartásban felesleges csomagolóanyagok gyűjtése óvodai felhasználásra, közös kirándulás stb.).

Feladataink:

A jeles napokhoz, hagyományainkhoz kapcsolódó tevékenységekkel érzelmeiket gazdagítjuk.
A közvetlen környezetünkben szerzett ismereteket, élményeket kiegészítjük a tapasztalatszerzés komplex lehetőségeivel.
A külső világ megismerésénél arra törekszünk, hogy a helyszíneket változatosan válasszuk ki.
Fontosnak tartjuk a több érzékszervet igénybe vevő megtapasztalást, és a sokoldalú cselekedtetést.
Tevékenységek, élmények sorozatával ismertetjük meg őket, nagyvilágunkkal”
Megfelelő mondókák gyermekdalok, népdalok, mesék, történetek, segítségével gyermekeink érzelmeire hatunk.
Fejlesszük gyermekeink megértését tapasztalását, konstruálását, megfigyelőképességét
Képessé válnak elemi problémák felismerésére, megoldására.
Felébresztjük a gyermekekben a felfedezés a tudás örömét, a különbözőség elfogadásának készségét. .
Gyermekeink érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságára építve

változatos tevékenységeket biztosítunk.

A szülőföld, hazai táj, népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgy kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása.
Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével.

Személyiségfejlesztő hatásai:

A külső világ tevékeny megismerésére nevelés folyamata sokrétű, a gyerekek minden cselekvését áthatja.
Környezetképeikben természetes módon keverednek a reális és meseszerű elemek.
A hétköznapok tapasztalatai a mesékben, játékokban, szereplő szürreális elemek összevegyülnek.
Lassú, természetes folyamatban érik meg a gondolkodásuk, értelmi tevékenységük arra a szintre, ahol már külön válik a valóság szereplői és a mesevilág költészete.
Az aninizmus az antropocentizmus és egyéb egyszerű ideológiák alkotják a gyermekek környezetről kialakított világképét.
A mesék környezetképe az egyes szereplők viselkedésmintái a mesékben megjelenő konfliktusok megoldása kulcsjelentőségű értelmi, érzelmi fejlődésükben.
A közös tevékenységek során kapcsolatot teremt társaival.
Növekszik türelmük, erősödik akaratuk, önfegyelmük.
Felébred bennük a felfedezés, a tudás öröme.

Balesetvédelem:

A séták kirándulások alkalmával gyermekeinket felkészítjük, ismertessük a közlekedési szabályokat:

Közlekedés gyalogosan úttesten, járdán, zebrán.
Kultúrált viselkedés szabályai a közlekedési járműveken.
Kultúrált viselkedés szabályai a természetben való séta kirándulás során.
A sokrétű tevékenységet- kertészkedés, udvargondozás- alkalmával megbeszéljük az eszközök helyes használatát, hogyan vigyázzanak saját és társaik testi épségére.

12.6.1. Környezetvédelem

,, Nemcsak tudnunk kell, hanem a tudást alkalmazni is.

Nemcsak akarnunk kell, hanem cselekednünk is”

/Goethe/

A gyermekek érzelmi kötődésén keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez, védelméhez. A sokrétű tevékenységek során megtapasztalják munkájuk eredményét, környezetükre való hatását. Ilyen tevékenységek lehetnek: madáretető készítése, kertészkedés, udvar, gondozás szemétgyűjtés.

Az óvodapedagógus az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével, az óvó- védő tevékenység eredményeként emocionális alapokon eljutnak annak belátásához, hogy az élőlényeket-, természetet védeni, óvni kell! A különböző séták, kirándulások tevékenységek a megfelelő szokások, szokásrendszerek, magatartási formák kialakítását is szolgálják, amely belsővé válása a természetben való kulturált viselkedést eredményez, személyiségüket gazdagítva, a természetszeretet szükségletként jelentkezik. Az érdeklődési kedv felkeltése mind a három korcsoportban a természeti jelenségek iránt érzelmi alapozottságú, amely kellő alapja lehet a természet- és környezetbarát életmódnak.

A táj szeretete a környezetvédelem fontos része az óvodáskorban megkezdett környezeti nevelésnek. Az élő természettel való találkozás élményét lenyűgöző hatását semmi nem pótolhatja. Az óvoda, az óvoda udvara, a község műemlékeinek, nevezetes házainak megismertetésén keresztül vezet az út a haza felismeréséig. Sokat kell sétálni az óvoda környékén, felfedezéseket tenni közeli és távoli helyeken. Az élő természettel való közvetlen találkozás élményét semmi sem pótolhatja. Minden évszak új és újabb szépséget nyújt a gyerekeknek. Ebben az életkorban csak tevékeny tapasztalatszerzéssel alakíthatjuk ki a gyermekekben azt az érzelmi vonzódást a természet iránt és azokat a helyes szokásokat, amelyek meghatározóak lesznek majd felnőtt korban.

Célunk:

Olyan érzelmi alapozottságú érdeklődési kedv felkeltése mind a három korcsoportban a természeti jelenségek iránt, amely kellő alapja lehet a természet és a környezetbarát életmódnak.

12.6.2.Fedezzük fel! Csodáljuk meg! Óvjuk meg!

– környezettudatos szemléletformálás, a fenntarthatóság megalapozása –

„Mutassuk meg a világot olyannak amilyen,

örömre szabottan minden kényszer nélkül,

hogy az eredmény ne maradjon el…”

( Ancsel Éva)

Az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű, meghatározó szerepet játszik a gyermek környezetkultúrájának alakításában. A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokás kialakító szerepét tekintjük nevelésünk vezérfonalának és a tevékenységeket, mint egy gyöngyként erre fűzzük fel. Ezáltal lesz komplex, egész a nevelésünk, mellyel megalapozzuk óvodás gyermekeink környezeti tapasztalatait, ami később ismeretté, égész életre szóló tudássá alakul ki.

A fenntarthatóságra nevelésünk pedagógiájának elvei:

Az egész életen át tartó tanulás igényének és képességének kialakítása.
Alapvető szokások, magatartási formák megalapozása.
Problémamegoldó, élményközpontú tanulási helyzetek megteremtése, (felfedezés, kísérletezés, kreativitás kibontakoztatása).
Együttműködés, a társas készségek fejlesztése, az esélyteremtés, a kultúrák közötti párbeszéd alapjainak lerakása.
Természettudatos életszemlélethez (természet megszerettetése, védelme, a tiszta környezet iránti igény alapjainak lerakása) szükséges kompetenciák fejlesztése, meglévő ismeretekre alapozás, rendszerben való gondolkodás fejlesztése.

Feladataink:

Olyan tárgyi környezet kialakítása, ahol az udvar, csoportszobák már külső megjelenésében is sugározzák a közösség fenntarthatósági elveinek érvényesítését.
Környezetbarát életforma, megalapozása.
A család bevonása, szülők ismereteinek kiegészítése, természethez való pozitív kötödés elősegítése. (kirándulások, szelektív hulladékgyűjtés, kupakgyűjtés, papír újrahasznosítás, szülői értekezletek alkalmából ismeretek átadása stb.)
Célirányos továbbképzés.
Jó gyakorlat kidolgozása a helyi sajátosságokat figyelembe véve. (Fedezzük fel, csodáljuk meg, óvjuk meg!

12.6.3. Matematikai tartalmú ismeretek

,, A természet a matematika nyelvén szól hozzánk”

/Gallilei/

Lehetőséget teremt a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. Ez a megismerő és problémamegoldó tevékenység élményt jelent a gyerekek számára.

Célunk:

A matematikai tevékenység során a minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése megtapasztalása játékos formában, a gyermekek ötleteinek figyelembevételével.
A gondolkodás fejlesztése cselekvéses és gondolati tevékenykedtetése.

Feladataink:

A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése az elemi ok- okozati összefüggések ismertetése, megtapasztaltatása.
Pozitív viszony kialakítása a probléma megoldásához.
Logikus gondolkodás megalapozása.
A gyermekek aktivitásának, érdeklődésének megismerése, a matematikai beállítódás szemléletének megalapozása.
Igyekszünk minél több érdekes problémahelyzetet létrehozni.
Megismerjük a gyermekek részképességeit, egyéni érdeklődésüket.
A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejélődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés.

Személyiségfejlesztő hatásai:

Értelmi jellegű képességek: emlékezés, megértés, konstruálás, ítélőképesség.
Fejlesztenünk kell a gyermekeink problémalátását, problémamegoldó képességét, egyéni megismerő erőiket.
Fontosnak tartjuk példamutatásunkat, modellszerepünket.
Segítjük a téri tájékozódási képességük fejlődését.
Segítjük feladattudatuk, feladattartásuk kifejlődését.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a külső világ tevékeny megismerésében:

A spontán és irányított beszélgetés, verbális fejleszt a környezet megismerésének komplex-integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó.
A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása.

13. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

,, A munkára nevelés az óvodai élt egészében érvényesülő

folyamat, amely áthatja a gyermek

mindennapi tevékenységének egészét”

A gyermek munka jellegű tevékenysége – önként – azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során a gyermek megéli a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek szabályok kialakulásához vezet.

Célunk:

Társas együttélés szükséges készségek és jártasságok elsajátítása.
Akarati, erkölcsi tulajdonságok erősítése.

Feladatunk:

Munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása.

Pozitív példaadás a munka jellegű tevékenységek során.
Megfelelő hely-, idő-, és eszközbiztosítás.
Tevékenységek és tevékenységsorok bemutatása.
Eszközök használatának megtanítása.
Folyamatos motiváció fenntartása.
Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményinek

tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása.

Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével.
A nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolhatják.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során:

A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.

Személyiségfejlesztő hatásai:

A gyermektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást, és annak teljesítését igényli.
Gyakorlás hatására alakul ki bennük a munka céljának tudata, a felelősségérzet és képessé válnak arra, hogy számoljanak tevékenységük következményeivel is.
Hozzájárul értelmi képességeik fejlődéséhez.
A munkavégzés során nagyfokú önállóságra is szert tesznek.
Elkezdenek kialakulni a munkaszervezés készségének az alapjai.
Hozzájárul a gyermekek közötti társas kapcsolatok alakulásához, átéléséhez, segíti bensőségesebbé válását.
Lehetővé válik általa az önértékelés és ezzel együtt a közösségi értékelés kialakulása.

14. TANULÁS: A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

Óvodánk koncepciójából fakad, hogy programunk gyakorlatában a tanulás tevékenységekben valósul meg. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Ebben a folyamatban az óvodapedagógus az egyes gyerek tanulási képességeinek alakulását követi és segíti. Az óvodáskorú gyerekek életkori sajátosságaiból következik, hogy a gyermek cselekvésein, érzékszervi, mozgásos, tapintásos észlelésen keresztül tanul. A gyermeki tevékenység motorja a játékkedv, a mozgásigény, az utánzási vágy. Környezetében lévő ingerek aktivitásra késztetik, kiváltják a hatékony viselkedés igényét. Közben ismereteket szerez, készségei, szokásai gyarapodnak, tanul. Ebben az önkéntelen tanulási helyzetben az óvodás gyermek ismeretei bővíthetők. A gyermek a folyamatban többször átéli, tanulja, mikor, miként figyeljen a környező világra és belső jeleire. Érzékenységgel, érdeklődéssel fordul az őt körülvevő környezeti ingerek, hatások felé, tevékeny aktivitását a felnőtt megerősítő elfogadó viselkedése befolyásolja, ismétlésre készteti. Ebben az életkori szakaszban, a gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez ez az érzelmi fogékonyság szolgál alapul. A gyermeki tanulás az óvodai élet komplex tevékenységrendszerébe jön létre. Programunk a tevékenységformákat a környezeti nevelésből, a természetvédelemből, a családokkal való együttműködésből fakadó tevékenységekkel gazdagítja. A környezeti nevelés prioritását az EU- s irányelvek és ennek megfelelően a közoktatási törvén írja elő, tehát nem lehet esetleges, személyfüggő. Nekünk, mint pedagógusoknak feladatunk és kötelességünk, hogy a gyerekek életkorának megfelelően alakítsuk a tanulási környezetet.

Céljaink:

Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése.
Ismeretek elsajátítása, készségek, jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül.

Feladataink:

A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával.
Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása.
Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva.
A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadásának biztosítása.
Kompetenciák fejlesztése pl.: a tanulási folyamatban érzelmek közvetítése a gyermek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás az interaktív közös együttlétben, szövegértés-szövegalkotás megalapozása.
Elfogadó, megerősítő légkört teremtünk, mely az önkéntelen tanulás lehetősége az egész nap folyamán.
Személyre szabott, pozitív megerősítéssel, dicsérettel ösztönözzük a gyermekeket.
A motivációra tudatosan építünk, sikerélményeket biztosítunk.
A környezeti nevelés a természetvédelem változatos tevékenységeit tudatosan használjuk a spontán, a szervezett és az utánzásos tanulásra.
A vegyes életkorú csoportok által nyújtott tanulás lehetőségeit célszerűen szervezzük, a kezdeményezett tevékenységeket szükség szerint kezdeményezzük.
A családokkal való együttműködés során a szülőkkel elfogadtatjuk a gyermeki tanulás sajátosságait.
Programunk tevékenységrendszerében a tanulás a gyermeki tevékenység velejárója.
,, Valamit megtanulás” a gyermek részére spontán folyamat. ,, a valamit megtanítás” az óvónő részéről tudatos célszerű tevékenység, tanulási képességek megalapozása.
A gyermek a tevékenységformák gyakorlása során tanul, gyarapodik ismerete, cselekvés közben érzelmein át készségeket, jártasságokat szerez, mely által fejlesztjük értelmét, intelligenciáját.
A sajátos és differenciált fejlesztő hatást az egyes tevékenységformáknál követhetjük nyomon.
Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése személyre szabott pozitív értékeléssel, a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével.

14.1. Az óvodai élet megszervezésének elvei

14.1.1. Személyi, tárgyi feltételeink

Személyi feltételek:

Óvodai csoportunkban naponta jelenik meg a csoda. Az óvodapedagógusok elméleti ismereteik birtokában, gyakorlati tapasztalatuk széles repertoárját felhasználva gyarapítják az óvodai nevelés módszertanát. Hisszük, hogy az óvodában elkezdett személyiségfejlesztés, a tudatosan tervezett, szervezett, irányított pedagógiai munkánk egész életre kiható, meghatározó, felelősségteljes pedagógiai vállalkozás. Valljuk, hogy az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdje modell értékű. Az elmúlt években munkaerő gondok az intézményben, hogy csak egy óvodapedagógus van főállásban és 1 fő 6 órás alkalmazásban. Az óvodapedagógusaink felsőfokú óvodapedagógusi diplomával, 1 fő szakvizsgával rendelkezik. Továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk, mely szakmai munkánk eredményességét szolgálják. Az intézmény szlovák nemzetiségi neveléséhez szükséges képesítéssel egy óvodapedagógus rendelkezik, illetve a dajkák is beszélnek a kisebbség nyelvén.

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

Az óvodapedagógusok munkáját segítő dajkák (2 fő, egy szakképzett), akik nem csak külső szemlélők, hanem belső tevékeny résztvevőjük a csoportban zajló eseményeknek. Az óvodai nevelés célját és feladatát csak magas színvonalú munka végzésével tudjuk ellátni. Ehhez fontosnak tartjuk, valamennyi munkatárs folyamatos együttműködését, összehangolt munkáját a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés kialakítása érdekében. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a gyermeket elfogadó, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkör vegye körül.

Tárgyi feltételeink:

Kiemelt feladatunknak tekintjük óvodánk esztétikus környezetének megteremtését, ahol a gyermekek jó hangulatú, kiegyensúlyozott légkörben tölthetik el mindennapjaikat. A csoportszobánkban természetes anyagok használata dominál.

Feladatunk:

A gyermekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhető, biztonságos elhelyezése.
A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékokhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra kibontakoztatását.
Megfelelő munkakörnyezet biztosítása az óvodai munkatársaknak.
Lehetőség megteremtése a szülők fogadására.

2001-ben a meglévő tágas csoportszoba, gyermekmosdó, öltöző és nevelői szoba mellé még egy étkező-foglalkoztató, elkülönítő helyiség, melegítő konyha és dolgozói öltöző is kialakításra került. 2009-ben a világítás korszerűsítése, a nyílászárók cseréje és az épület hőszigetelése is megtörtént. A helyiségek villanyfűtéssel vannak ellátva, illetve cserépkályha is van áramszünet esetére.

Óvodánk tornateremmel nem rendelkezik, ezért az udvaron és a csoportban olyan mozgásfejlesztő eszközök vannak, amivel ezt a hiányt kompenzálni lehet.

Az udvar az előírt területszükségletet biztosítja. Köves, füves, napos, árnyékos terület egyaránt található. Az óvoda mászókái természetes anyagokból készültek. Az óvoda udvarán veteményeskert is található, annak érdekében, hogy gyermekeink közelről is megismerkedhessenek a kerti munkálatokkal.

KRESZ-pálya is található az udvaron, ami jó lehetőséget biztosít a közlekedési ismeretek gyakorlására, a mozgásigény kielégítésére. A biztonság érdekében szükség lenne a felület aszfaltozására, illetve a mászókák egy része alá ütéscsillapító gumitéglára (jelenleg homok az ütéscsillapító).

A fektetők cseréjére nagy szükség volna, mivel állapotuk elhasználódott, a gyermekek komfortérzetét kevésbé szolgálják.

Fontos feladatunknak tekintjük a tárgyi eszközök állagmegőrzéséről való gondoskodást.

14.1.2. Csoportszervezés kritériumai:

,, Nyitott ajtókkal” élünk, a szülők betekintést nyerhetnek gyermekük óvodai életébe. Ha idejük és igényük van rá, bejöhetnek, együtt játszhatnak gyermekeikkel, bekapcsolódhatnak a csoport aktuális tevékenységébe, vagy együtt kirándulhatnak (Mókás Mókus nap, nyílt nap) .

Óvodánkban a heterogén gyermekcsoport működik.

Napirend javaslat:

A tevékenységek
Kezdete	Vége	Időtartama	Megnevezése
7.30 óra	9.30	2 óra	Gyülekezés, szabad játék, készségfejlesztés.
9.30 óra	10.00 óra	30 perc	Tisztálkodás, terítés, tízórai
10.00	11.45 óra	1 óra 45 perc	Szabad játék, mindennapos testnevelés, kötött vagy kötetlen tevékenykedtetés, tanulás, kirándulás, séták, udvari játék.
11. 45 óra	15.00	3 óra 15 perc	Előkészületek az ebédhez, terítés. Testápolási teendők, étkezés. Készülődés a pihenéshez, fogmosás, tisztálkodás. Pihenés.
15.00	16.00	1 óra	Ébredés, testápolási teendők, uzsonna. Szabad játék hazamenetelig.

Napirendünk

Napirendünk igazodik a célokat szolgáló feladatokhoz, figyelembe véve a csoport szokásait és igényeit. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot nyújtanak gyermekeink számára. Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Gyermekeink egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő időtartamú és tartalommal megtöltött tevékenységformák tervezése.

Az óvoda nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusok irányítják. A logopédus a fejlesztőfoglalkozásokra az óvodapedagógussal egyeztetett módon, időben, gyakorisággal viszi el a gyerekeket.

Hetirend:

Vannak stabil, a folyamatosságot, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek, ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján rugalmasságra. A csoport egyéni arculatát a Kompetencia alapú nevelés és a projektmódszer alkalmazása határozza meg. Az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztéskülönböző szervezeti formákban valósul meg. A leggyakoribb a mikrocsoportos forma, de alkalmazható a csoportos, a páros, és egyénenkénti forma is.

A logopédus az óvodapedagógusokkal együttműködve heti 2 napon 2 órás munkaidőben végzi a gyermekek egyéni és differenciált fejlesztését.

Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: – havi, heti, nevelési, tanulási projektterv készítés.

Hetirend és napirend összeállítása.
A gyermekek fejlődésének megfigyelése, nyomon követése, fejlesztési terv készítése (személyiség lap, egyéni haladási napló vezetése).
Nevelőmunka folyamatos tervezése, értékelése a csoportnaplóban.

14.2. Hagyományaink és jeles napjaink

A hagyományok tudatos ápolása fokozza múltunk értékeihez az érzelmi kötődést és a valahova tartozás érzését erősíti. Az évről évre visszatérő jeles napok ünnepnapokká válnak a csoport életében, a közös élmények a gyermekek szociális kapcsolatrendszerét mélyítik. A munkánk folyamatos tevékenység legyen. A jövőt építeni a múlt ápolásával lehet. A jeles napok, hagyományok beépítése a nevelésbe három fontos nevelési terület: érzelmi, erkölcsi, esztétikai nevelés megvalósulását is segíti.

Jeles napjaink:

Takarítási világnap: szeptember 23,

Az óvoda udvarában takarítunk, ellátogatunk a közeli játszótérre, szelektíven hulladékot gyűjtünk.

Állatok világnapja: október 04,

Kiemeljük az ember felelősségét, felkeressük az állatok élőhelyét.

Víz világnapja: március 22,

Kirándulást szervezünk, megfigyeljük a madarakat, és a vízpart élővilágát

Föld napja: április 22,

Kirándulást szervezünk, virágpalántákat ültetünk.

Madarak és fák napja: május 10,

A fa mint az élet szimbóluma, ellátogatunk a közeli erdőnkbe,.

Környezetvédelmi világnap: június 05,

Tudatosítjuk, hogy védenünk kell az élő és élettelen világot a táj és az épített környezet állapotát.

Történelmi ünnepeink:

Március 15.

Csoportosan ellátogatunk a Mátraszentimrei emlékműhöz.

Hagyományaink:

Farsangi alakoskodás, – télűzés.
Húsvét, – sütés, barkácsolás, koszorúkészítés, locsolkodás, tojásfestés.
Mókás Mókus napok,- nyílt nap leendő óvodásainknak.
Anyák köszöntése – érzelmi indíttatású előkészületekkel,
Gyereknap,- játékos programok, vetélkedők, kirándulások.
Nagycsoportosok búcsúja. Évzáró-ballagó Gálaműsor.
Mikulás,- valóra vált csodák.
Adventi készülődés, – munkadélután a szülőkkel, sütés, barkácsolás, koszorúkészítés.
Karácsony,- szeretet ünnepe. Betlehem, pásztorjáték.
Mihály nap, szüret.
Szent Imre nap
Szlovák nemzetiségi nap
Falunap

15. A szlovák kisebbségi nevelést megalapozó komplex foglalkozások

A szlovák kisebbségi óvodai nevelés célja és feladata:

A szlovák kisebbségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

A kisebbségi nevelés célja és feladata, hogy

-biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;

-ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat;

-készítse fel a gyerekeket a kisebbségi nyelv / szlovák / iskolai tanulására;

-segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

Óvodánkban törekszünk arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett – figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét – minél teljesebbé váljon a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.
A kisebbségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét.

A szlovák óvodai nevelés tartalma:

Az óvodai környezet, az otthon, a család, testrészek, egészségünk, közlekedés, házi- és vadállataink, növényeink, gyümölcseink, az évszakok jellemzői és ünnepeinkhez (Mikulás, Karácsony, Húsvét) tartozó szókészlet, vers- és dalanyag.
Szlovák és európai, egyszerű szerkezetű népmesék megismertetése, dramatizálása.
Népi gyermekjátékok és gyermekdalok elsajátíttatása.
Egyszerű a tartalomhoz kapcsolódó versek megismertetése.

Szlovák kisebbségi óvodai nevelés megszervezése:

A kisebbségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart.

A kisebbségi óvodai nevelésben résztvevő óvodapedagógusnak beszélnie kell a kisebbség nyelvét, ismernie kell a kisebbség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése.

Kisebbségi óvodai nevelést folytat óvodánk, ahol törekszünk a kisebbség nyelvén is szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekszünk arra, hogy a gyermekek gondozásában résztvevő felnőttek is ismerjék és használják a kisebbség nyelvét (tájnyelvét).

A kisebbségi óvoda nevelőmunkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a kisebbségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.

A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodának a kisebbségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is rendelkeznie kell, melyet az eszközök beszerzésénél is szem előtt tartunk.

Odafigyelünk arra, hogy az óvoda környezete tükrözze a kisebbség kultúráját, a kisebbség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.

Szlovák kisebbségi óvodai nevelés formája óvodánkban:

Óvodánk szlovák kisebbségi nevelést folytató óvoda.

A kisebbségi nevelést folytató óvoda mindkét nyelv (a kisebbség nyelve és a magyar nyelv) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát a nevelési programban az óvodai élet kezdetén a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg.

Az óvodapedagógus feladatai a szlovák nyelvi nevelés fejlesztésében:

– Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése.

– A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket.

– Lehetőséget teremteni minden gyermeknek fejlettsége szerint a szlovák beszéd gyakorlására.

– Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni.

– A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése.

– A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni.

– Beszédmegértés fejlesztése.

– Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása.

– A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolás.

– A kiejtési hibák megfelelő módszerekkel történő javítása.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként:

a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt;

életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen szlovák szókinccsel:

– köszönési formák használata (érkezéskor és távozáskor)

– évszakok megnevezése

– alapszínek ismerete

– az óvoda dolgozóinak megnevezése

– a család tagjainak neve

– 3-4 virág, 4-5 gyümölcs megnevezése

– 5-6 közlekedési eszköz ismerete

– 5-8 állat megnevezése

– fő testrészek ismerete

– a lakás 5-6 berendezési tárgyának neve

tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;

ismerjen a kisebbség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat (4-5), meséket (2-3), verseket (4-5), mondókákat (5-6), és játékokat (5-6);

ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését (tájház, Nemzetiségi nap).

Menšinová jazyková výchová:

Ciel’ výchovy, úloha výchovy:

Menšinová jazyková výchova, primeraná vekovým osobitostiam a osobnej vyspelosti detí, slúži k induviduálnému spoznaniu jazyka menšín, jeho osvojeniu a rozvoju.
Ciel’om menšinovej jazykovej výchovy v materských školách je zabezpečit’ det’om postredie materinského jazyka a pripravit’ diet’a na osvojenie si menšinového jazyka v školách.
Úlohy pedagóga materskej školy

-Závisle od jazykovej znalosti detí, vytvorenie čo najúčinnejšej komunikácie v jazyku menšiny.

-Na zaklade napodobňovaní, vytvorenie sistematicky sa opakujucich komunikačných situácií pri rôznych činnostiach.

Z hodnôt kultúry menšiny, a to literatúry, hudby a l’udových hier, zorganizovat’ vedomé osvojovánie si jazyka.

Obsah slovnej zásoby menšinového jazyka:

Pozdravy a zdvorilostné formuly, Meno, Moja značka, Naša materska škola, Zariadenie triedy, Miesnosti materskej školy, Rodina, L’udské telo, v umyvárni, Pri jedle, Doprava, Zvierata, Obdobie, Ovocie, Zeleniny, Plody, Kvety, Farby, Jeseň, Zima, Jar, Leto,

Hudobná vychová:

Pesničky, Hry Riekanky

Literárna vychova:

Basničky, Riekanky, Vičítánky,Rozpravky,

Menšinová jazyková výchová v triede:

-V materskej škole zabezpečme pokojné, láskyplné ovzdušie, aby si deti od vkročenia do materskej školy vytvorili pozitívnyvzt’ah k menšinovému jazyku.

-Výchovnú činnost’ počas celej prevadzky materskej školy vykonávajú učitel’ky materskej školy. Svojou osobou poskytujú vzor vo výchove.

-Pre vychovávatel’ky je nevyhnutné ovládanie menšinového jazyka (nárečia) a jeho aktívne použivánie.

pozitívnym príkladom služia dospelí, ak medzi sebou komunikujú v jazyku menšiny.

-Materská škola obezretne zorganizuje formy spolupráce, ktoré sú povolané sprospredkovat’ prúdenie informácií, formovánie náhl’adov, odborné oboznamovanie pracovnej náplnée škôlky, ako aj charakteristicky osobného vývoja detí.

-Úlohy, že do každodenného života materskej školy zabudujme jazykovo-kultúrne tradície a zvyky svojho spoločenstva.

-Estetické zážitky vplývajú, tvoria a formujú detský estetický úsodok.

-Náša materska škola je :národnostnú jazykovú výchovu.

-Výber metód ovplyvňujú vekové osobitosti detí, ich telesný a duševný stav, zaujem a zvedavost’. Náš postup preto kombinujeme vždy zodpovedajúco danej situácii

Očakávaný výsledok vývoja na konci predškolského veku:

Materská škola, spolu s rodinou, navzájom sa dopl’ňajúc, slúži vývoju deti.

-V diet’ati sa vytvorípozitívny vzt’ah k menšinovej kultúre a jaziku.

– Primerane veku a osobnýmchopnostiam disponuje takou slovnou zásobou, ktorá mu umožňuje sprostredkovat’ získané vedomosti v menšinovom jazyku:

Pozdravy a zdvorilostné formuly

Meno, Moja značka

Naša materska škola,Zariadenie triedy

Rodina

L’udské telo, v umyvárni

Farby(4-5)

Obdobie (Jeseň, Zima, Jar, Leto)

Doprava(5-6)

Zvierata(5-8)

ovocie(4-5)

zeleniny(4-5)

kvety (3-4)

Hudobná vychová:

pesničky(4-5),hry(5-6) riekanky(5-6)

Literárna vychova :

basničky(5-6),riekanky(5-6),vičítánky(2-3),rozpravky(2-3),

-Vie sa orientovat’ v komunikačnejsituácii.

16. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

Az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki, és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.

Célunk:

Az óvodáskor végére szeretnénk eljuttatni a gyermekeket arra a fejlettségi szintre, amely biztosítja a sikeres iskolai beilleszkedést.

A testi fejlettség szintje:

Erősödjön, nőjön a teherbíró képessége.
A természetben végzett mozgásos játékban fejlődjenek a gyermek testi képességei: erő, ügyesség, állóképesség.
A manipuláció fejlessze a finommozgást.
Az egészséges öltözködés, táplálkozás járuljon hozzá az egészséges életmód kialakulásához.

Érzelmi (szociális) fejlettség szintje:

Egy-egy új felfedezés örömmel töltse el, tevékenység közben fejlődjön akaratuk, kitartásuk, feladattudatuk.
Társaival, felnőttekkel való együttműködése fejlesszen érzelmeket: figyeljen oda a másikra, nyújtson segítséget, vállaljanak felelősséget egymásért, rendelkezzen reális önképpel.
Legyen nyitott, magabiztos, tevékeny.
Fogadja el a másságot.
Alakuljon ki a kudarctűrő képessége.
Feladattudata kialakulóban van, és ez a feladat megértésében, feladattartásban a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg.
Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, ezáltal egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.
Alakuljon ki környezet elvárásaihoz való alkalmazkodó készsége.

Lelki fejlettség szintje

Legyen képes ismereteket, tapasztalatokat szerezni (érzékelése, észlelése differenciálódjon – megfigyelések közben látás, hallás, tapintás útján szerezzen tapasztalatot).
Konkrét műveleti gondolkodás szintjén legyen (vegye észre az azonosságokat, különbözőségeket – analizáljon, szintetizáljon, ok-okozati összefüggésekre jöjjön rá – fejlődjön gondolkodása, emlékezete, képzelete,).
Az önkéntelen emlékezet bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés.
Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél.
Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.
Alakuljon ki a teljesítménytudat és a versenyszellem.
Tudja akaratlagosan szabályozni figyelmét.

17. GYERMEKEINK EGYÉNI FEJLŐDÉSÉNEK MÉRÉSI – ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

Ahhoz, hogy a gyermekek az óvodában –egyéni fejlettségüknek megfelelően- maximálisan fejlődjenek, először is fontos, hogy az érzelmi kötődésüket kialakítsuk. A gyermekek egyéni fejlesztési terve, – különös tekintettel sajátos nevelési igényű gyermekekre- és értékelése a fejlődési ütemük, képességeik aktuális szintjének nyomon követése érdekében történik.

Célunk:

Egyéni képességek a gyermeki játékszabadság figyelembevételével, tiszteletben tartásával környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező az iskolai életre alkalmassá váló gyermekek nevelése.

Feladatunk:

A gyermekek folyamatos megismerése, fejlődésük folyamatos nyomon követése, folyamatos fejlődési körülmény biztosítása.
A gyermekek egészséges körülmények között, szeretetben, biztonságban, egyéni érési ütemükben fejlődhessenek.
Az innen kikerülő gyermekek egészséges, nyitott, érdeklődő, a világra rácsodálkozó, önmagukban és másokban bízó, egyéniségüket magtartó gyermekekké váljanak.
Nyílt, rugalmas, után engedő nevelésünk nevelői ráhatásunk a gyermekek személyiségéhez igazodik.
Minden egyes gyermekhez meg kell találnunk azokat az eszközöket, módszereket amelyekkel a folyamatos fejlődésük biztosított.
A szülőket folyamatosan tájékoztatjuk gyermeke fejlődéséről.

Intézményünkben a rendszer struktúrája négy nagy területre oszlik:

szociális képességek,
értelmi képességek,
verbális képességek,
testi képességek.

A fejlődés nyomon követése:

megfigyelési szempontok az óvónő tapasztalatai, jegyzetei alapján,
kérdések, beszélgetések, feladatok, cselekedtetés, a gyerek játékai, tanulási tevékenysége és egyéb cselekedetei alapján, főként spontán, időnként céllal szervezett helyzetben valósul meg óvodánkban,
esetenként a Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer (DIFER) programcsomag alapján mérjük a gyerekeket, mert megbízható iskolakezdési szűrést tesz lehetővé.

A szülő kérésére az óvodapedagógus tájékoztatást készít a gyermek fejlődéséről, javaslatot tesz a további fejlődéshez szükséges fejlesztés feladatairól (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet értelmében).

18. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE

Minden óvodapedagógus feladata a harmonikus, tartalma, boldog gyermekkor megteremtése, biztosítása. Az óvodánk, mint nevelőintézménynek az egyik sajátos feladata, hogy aktív érdeklődő viszonyt alakítson ki szűkebb és tágabb társadalmi környezetével. A vezetőnek és minden dolgozónak feladata, hogy az óvodát ismertté tegye, mutassa meg, hogy milyen értékeket képvisel és közvetít. Mindennapos kommunikációnk, döntéseink, tetteink, személyes példánk tükrözzék az intézmény tényleges értékeit.

A család és az óvoda kapcsolata

A kapcsolat elve, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvoda kisegítő szerepet játszik a családi nevelést kiegészítve az óvoda feladata a gyermekek gondozása, ápolása, védelme, szocializálása a szülők megelégedésére. Törekszünk a két nevelési színtér összhangjának megteremtésére a jó nevelőpartneri kapcsolat kialakítására, melynek alapja a kölcsönös bizalom. Fontos, hogy a gyermekek fejlődéséről a szülők reális tájékozódást kapjanak, tudatosodjék bennük, hogy a fejlesztésben, a nevelésben mik a család teendői. A közlés módjában, a tájékoztatásban a jó szándékú segítségnyújtás az alapvető momentum.

Célunk:

A személyiségi és a szülői jogok tiszteletben tartásával erősíteni a partneri viszonyt, az óvodai nevelés és a családi nevelés összhangjának megteremtése érdekében.

Feladatunk:

Kapcsolattartás során tudatosuljon az együtt nevelés fontossága.
Megnyerni a szülőket a helyi programunk nevelési célkitűzéseinek.
Hagyományok kialakítása, bővítése.
Lehetőséget adni a szülőknek az aktív párbeszédre.
Emberi, szakmai tudásunkkal maximális segítséget nyújtani a szülők nevelő munkájához.
Reális tájékoztatást adni a gyermekről, segítő szándékkal, mindig a gyermek érdekeit képviselve.
Segítséget nyújtani a szülőnek, hogy elfogadja gyermekét olyannak, amilyen.
Szemléletformálás: az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, hanem a gyermeki személyiséget kibontakozó 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést.
A szülők tájékoztatása a kimenő gyermekek aktuális fejlettségi szintjéről, fejlődési jellemzőiről, fejlesztési feladatait tartalmazó dokumentum kérésének és általuk való továbbításának lehetőségeiről.
Szemléletformálás a családon belüli arányos munkamegosztás működtetése érdekében.
Figyelem ráirányítás arra, hogy a gyermek szabadon kifejlesztheti a személyes képességeit, szabad választási lehetőséggel bír anélkül, hogy szigorú nemi szerepek által meghatározott korlátozások vonatkoznának rá.
A komplex intervenciós (beavatkozási) stratégia, cselekvési terv és gyakorlat kidolgozása a helyi szükségletek alapján.
- A stratégiai terv tartalmazza a családi nevelés gyakorlatát segítő szolgáltatásokat (az óvodapedagógusok speciális képzettségeinek kihasználása, a logopédus, fejlesztőpedagógus, gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi intézmények, fogadóóra, játszó, munka délután, szülők bevonása különböző módszerekkel a nevelési folyamatba, projektek közös megvalósítása, saját kedvelt tevékenység bemutatása, nyitott ünnep stb.)
- A cselekvési terv egyénre szabottan tartalmazza az egyes családoknak biztosított szolgáltatásokat, helye a gyermek egyéni haladási naplójában a fejlesztési feladatok között.
- Szerződéskötés a szülőkkel a cselekvési terv kialakításakor (fogadó óra).
- A gyermek fejlettségének és fejlődés egész családot érintő rizikó faktorainak mérlegelése, az erősségekre építve.
- A szülő gyermek interakció egyéni stílusának respektálása.
- A szülő segítése gyermeke viselkedésének értelmezésében.

Törekednünk kell a szülők személyiségének tiszteletben tartására, különbözőségek elfogadására. Vállaljuk az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereinek alkalmazását előadás, vitaindító, cikkek ajánlása, faliújságra helyezése stb.).

Elfogadtatni azt az elvet, hogy a gyermeknevelés kiemelten fontos színtere a család, az óvoda, mint nevelési intézmény, a családi nevelés kiegészítését szolgálja.

A kapcsolattartás formái

Nyílt nap a leendő óvodások és szüleik számára: az első személyes kapcsolat.
Beíratás.
A családlátogatás, még az óvodába való bekerülés előtt.
Anyás befogadás, kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet. szokásokat, s mintát kapjon gyermeke neveléshez.
Egyéni beszélgetések: az aktualitásnak megfelelően.
Szülői értekezletek.
Fogadóórák.
Közös ünnepségek: Mókás Mókus Napok

Karácsonyi készülődés (munkadélután)

Farsang

Húsvéti készülődés

Anyák napja

Gyermeknap

Évzáró-ballagó műsor

Gálaműsor

Közös kirándulások.

Az iskola és az óvoda kapcsolata:

A cél, hogy az iskola megismerje azt a szándékot, hogy a gyermekek egyéni képességeiknek megfelelő neveléssel legyenek képesek az iskolai élet megkezdésére. A rugalmas beiskolázás az életkor mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Fontos, hogy az átmenet minél zökkenő mentesebb legyen.

Célunk:

A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése.

Az együttműködés formái:

Együttműködés az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítés érdekében.
Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt.
Konzultáció az óvodai kompetencia alapú nevelésről, kölcsönös látogatások, tapasztalatszerzések.
Szakmai tanácskozások, megbeszélések az alsó tagozatban tanító nevelőkkel (pedagógiai, pszichológiai, módszertani témákban).
Visszacsatolás a partneri igény/elégedettség mérés eredményeiről.
Figyelem felhívás arra, hogy a kimenő gyermek aktuális fejlettségi szintjét és a fejlesztés feladatait tartalmazó dokumentumokat kérhetik a szülőtől.
Konzultáció óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről.
Szülői értekezleten való részvétel: a leendő első osztályos tanítók tájékoztatják az iskolába készülő gyermekek szüleit pedagógiai elképzelésükről, az iskolába lépés teendőiről.
Értekezletek, egymás rendezvényein, ünnepein való megjelenés.

Óvodánk egyéb kapcsolatai

A fenntartó és az óvoda kapcsolata

Fenntartónkkal való kapcsolatunk alapja, hogy részesei lehetünk küldetésének megvalósításában. Fenntartónk biztosítja mindazokat a feltételeket, melyeket a törvény ír elő, illetve, amit a körülmények lehetővé tesznek. Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi.

Kapcsolattartás formái:

Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések.
Óvodavezető beszámolója és részvétel a közösség munkájában.
Rendezvényeinkre meghívjuk a Polgármestert és a Képviselőtestület tagjait.

Célunk:

A rendszeres és folyamatos kapcsolat fenntartása, korrekt együttműködés.

Feladatunk:

Folyamatos tájékozódás, információcsere.
Az óvoda helyi programjában megfogalmazott célok és feladatok közös megvalósítása.
Kölcsönös támogatáson alapuló kapcsolat fenntartása.

A közművelődési intézmények és az óvoda kapcsolata

Célunk:

A közművelődési intézmények segítségével nevelési feladataink sokoldalúbb, színesebb megvalósítása.

Feladataink:

A gyermekek érdeklődésének felkeltése a könyvek iránt, hozzásegíteni őket ahhoz, hogy olvasó felnőttekké váljanak.
Rendszeres tájékozódás a múzeumok kiállításairól, s a gyermekeknek való tárlatok megtekintése ( az esztétikai élmény átélése alkotásra készteti őket ).

Formái:

Könyvtárlátogatás a községi könyvtárba.

Egészségügyi szervek és az óvoda kapcsolata

Védőnő, gyermekorvos, fogorvos

Kapcsolattartás formái:

Évente orvosi vizsgálat minden csoportban.
Iskola-alkalmassági vizsgálat a tanköteles korú gyermekek részére.
Hallásvizsgálat.
Fogászati szűrés évente.
A védőnő kéthetente látogatja az óvodás gyermeket.

A települési önkormányzat és az óvoda kapcsolata

A helyi települoési önkormányzat anyagi és erkölcsi támogatásáról biztosította intézményünket, amit tárgyi eszközeink bővítésére és rendezvényeinkre használunk fel,

Kapcsolattartás formái

a falusi ünnepek szervezésében, lebonyolításában igény szerint részt vesznek óvónőink
rendezvényeinkre meghívjuk a képviselő-testület tagjait
az óvoda munkájáról kérdőíven keresztül is kikérjük a képviselő-testület véleményét.

Szlovák kisebbségi nyelvoktatást végző óvodákkal:

Beléptünk az Óvodaközi Nemzetiségi Munkacsoportba, amely szlovák nyelvoktatást végző óvodákkal kapcsol össze.

Célunk

A szlovák kisebbségi nyelvoktatást végző intézmények segítsék egymás munkáját gyakorlatban szerzett tapasztalataik átadásával, eredményeik összehasonlításával.

Kapcsolattartás formái

évente két alkalommal részt veszünk közös bemutató foglalkozáson, tapasztalatcserén,
igény szerinti konzultációk.

Szakmai szervezetekkel

Nevelési tanácsadó.
Tanulási képességet Vizsgáló Bizottság.
Családsegítő Központ.
Gyermekjóléti Szolgálat.
Óvodaközi Nemzetiségi Munkacsoport.

Folyamatosan figyelemmel kísérjük a szakmai képzéseket, programokat és érdeklődésünknek megfelelően részt veszünk azokon.

A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a szeretetpótlás jellemző.

Feladataink:

Gyermekvédelmi esetek feltérképezése, környezettanulmány készítése, adatszolgáltatás, kapcsolattartás a pszichológussal, Nevelési Tanácsadóval, Családsegítő Központtal, Gyermekjóléti Szolgálattal.

Nevelési programunk további megvalósításához még beszerzendő a nevelőmunkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke: (1/1998. (VII. 24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről.)

Könyvtárbővítés – szakmai és gyermekirodalom-.
Természeti, – emberi, – tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, melyek a környezeti nevelést szolgálják.
Mozgásfejlesztő tornaszerek.
Rajzolás, mintázás, kézimunka eszközök folyamatos pótlása.
Ének, zene, énekes játék eszközök folyamatos pótlása.
SNI gyermekeknek speciális eszközök.

II. rész Az iskola nevelési programja

I. Pedagógiai alapelveink

Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből.

A „Bevezető”-ben megfogalmazott általános nevelési alapelvekhez szervesen kapcsolódva általános iskolánkra vonatkozóan az alábbi célokat, feladatokat fogalmazzuk meg.

II. Iskolánk céljai és feladatai

Kiegyensúlyozott alkotó légkör megteremtése iskolánkban, annak érdekében, hogy tanulóink otthon érezhessék magukat, szellemileg, testileg megfelelően fejlődjenek.

Feladatok:

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

tanuló és tanuló,

tanuló és nevelő,

szülő és nevelő,

nevelő és nevelő között.

A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése.

Feladatok:

tervszerű nevelő és oktató munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk,
iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,
az iskolánk oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,
fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,
szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,
törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat,
törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti és nemzetiségi kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet, erősítsük nemzetiségi identitásukat.

A nemzetiségi identitástudat megőrzése, nyelvőrzés, kultúra és hagyományápolás

Feladatok:

A szlovák nemzetiségű gyermekek otthonról hozott nyelvtudása – a kétségtelenül meglévő és sajnálatosan erősödő asszimilációs folyamatok révén – egyre gyengül. Örvendetes ugyanakkor, hogy a helyi, nemzetiséghez nem tartozó gyermekek is bekapcsolódnak és általában szívesen tanulják a nyelvet. Mindezek miatt a szlovákot úgy kell tanítanunk, mint „első idegen” nyelvet.
Fontos feladat, hogy az őseink által idehozott nyelvet (nyelvjárást) a lehetőség szerint alaposan megismerjük, mindamellett, az irodalmi nyelvet is ápoljuk.
A gyermekekkel megismertetjük gyökereiket, hogy büszkék legyenek a szorgalmas ősökre, tiszteljék hagyományaikat, őrizzék meg szokásaikat.
Arra törekszünk, hogy a nemzetiséghez nem tartozó gyermekek is – az önkéntességet tiszteletben tartva – minél többen kapcsolódjanak be a nyelvtanulásba.
A népismeret modul keretében megismertetjük a község történelmét, az itt élő emberek múltját annak érdekében, hogy tiszteljék, és aktívan kapcsolódjanak be a hagyományőrző és kultúrát ápoló tevékenységünkbe.
Megismertetjük, a községben élő emberek történetét, annak érdekében, hogy tiszteljék, és aktívan kapcsolódjanak be hagyományőrző és kultúrát ápoló tevékenységükbe.

Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt vesz lakóhelyünk életében.

Feladatok:

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő lakói,
ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településen található intézményekkel,
nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a helyi közéletben.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságára, érdeklődésére és aktivitására építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.
Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága.

Az egészséges és kulturált életmód iránti igény.

A testmozgás iránti igény.

Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés,

környezetük rendben tartása).

Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben.

Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása.

Fegyelem és önfegyelem.

Közösségi érzés, áldozatvállalás.

Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti és nemzetiségi kultúránk ápolása: a nemzeti és nemzetiségi múltunk megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti és nemzetiségi önbecsülés és hazaszeretet.
A jelenlegi határainkon túl kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás.
A hazánkban élő más (vallási és etnikai) kisebbségek és népek, nemzetek fiai jogainak elismerése, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.
Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete.

Az emberek egyenlőségének elismerése.

Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása.

Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt.

Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre.

Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos elemzés, értékelés.

III. ISKOLÁNK KIEMELT PEDAGÓGIAI ÉS OKTATÁSI TERÜLETEI ÉS A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉNEK KAPCSOLATA

Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése)

Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hogy az iskolai nevelésben-oktatásban alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző ismeretek tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek – sajátos jelleggel – minden tárgyban jelen kell lennie.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése.

Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával.

A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben.

A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet.

Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is.

Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kultúrált párbeszédet, vitát folytatni.

A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi könyvek feldolgozásával.

Az olvasási szokások erősítése érdekében könyvtári órákat tartunk tanévenként két alkalommal minden osztályban.

Angol, (német) nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése)

Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. Idegen nyelveket ismerni nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan közelebb kerülünk az adott nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra.

Oktató-nevelő munkánkban mi is arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben.

A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése – szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása – stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet.

Ennek érdekében:

Igyekszünk kihasználni a differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás kínálta lehetőségeket.

Lényeges szempont, cél a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetőségek közötti fejlesztése, terjesztése, hozzáférhetővé tétele, a bevált módszerek és a nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatok közzététele.

Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése)

Társadalmunk gyors technikai fejlődése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást igénylik minden embertől.

A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével.

Így kiemelt feladatunk:

Biztos számolási készség kialakítása

Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése

Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése

Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése

Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal.

A felső tagozaton az 5-6. osztályban még inkább a nem szakrendszerű oktatás módszereivel folytatjuk az oktatást.

A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetővé.

A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata.

Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség.

A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük, amelyet felkészítés előz meg.

Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése)

A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő – technikai fejlődéssel lépést tartó – információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat.

Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú – tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. Az ismeretátadó és számonkérő pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Iskolánkban ötödik osztályban kezdődik az oktatás. Így nyolcadik osztályig (éves szinten) heti egy órában tanulják a tantárgyat a diákok. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek.

Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése)

A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fontos területe iskolánknak. Így ennek a területnek a felvállalása egyben helyi sajátosságaink kihasználása is.

Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az egyéni alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára, közösségfejlesztésre is.

Pedagógusaink egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a művészeti tárgyak igényes oktatására, a tehetséggondozásra. Minderről színvonalas szerepléseink, kiállításaink, a versenyeken elért eredményeink tesznek tanúbizonyságot.

A művészeti nevelés területei:

Ének és tánc

1. Iskolai énekórák

Az óraszám sajnálatos csökkenése nem kedvez a zenei nevelésnek. Ezért kell programunkban minden egyéb zenei kínálatot kihasználni, ill. iskolai szinten létrehozni. Ugyanakkor ezek a rendszeres alkalmai az ének-zeneoktatásnak. A meghatározott tanrend elméleti anyagát, megtanulandó dalkészletét ebben a kis időben kell elsajátítani. Fontos, hogy heti egy alkalommal a tanulók érezzék a zene emberi erejét és szükségességét, melyet igényként magukkal visznek az életük során.. További részletek: ld: ének tantárgy

2. Énekkar

Az iskolai énekkar munkájában minden érdeklődő részt vehet. Énekkarosaink iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken mutatkoznak be. A fellépési alkalmak gyakoriak, ezért az énekkar folyamatosan gyakorol. Működésük szakkör-szerű. Az énekkari munka során tovább gazdagszik a gyerekek dalkészlete, intenzívebben fejlődik énekhangjuk, zeneelméleti tudásukat alkalmazzák.

Az énekkar keretében történik a felkészülés a szlovák énekversenyekre is. Ebbe a munkába kapcsolódik be a szlovák nyelvet oktató pedagógus is. Évek óta szép sikerekkel veszünk rész a Szlovák Szövetség által szervezett versenyeken.

3. Néptánc oktatása

Iskolánkban a néptánc oktatása a testnevelés tantárgy óraszámába modulként van beépítve. A táncos nevelés a magyar énekes gyermekjátékok és a magyar néptáncok megismerését, a táncos anyanyelv megalapozását jelenti.

A táncoktatás célja az, hogy a gyermek a néptánc alapismeretek elsajátítása során örömmel tanuljon, szívesen táncoljon. Ismerje, szeresse és becsülje a közvetlen környezetének hagyományait, gyermekjátékait, népszokásait, népdalait, néptáncait. A tanultakat tudja a mindennapi életben, mozgásban – önkifejezésben – szórakozásban hasznosítani.

Rajz, vizuális kultúra

A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek

1. Iskolai rajz órák

A vizualitás – az anyanyelvhez hasonlóan – szinte minden tantárgyban komoly szerepet játszik; ám a rajz és vizuális kultúra tantárgynak kifejezett célja a vizuális nyelv használatának megfelelő szintre emelése elsőtől nyolcadik osztályig.

A kommunikációs készség fejlesztése mellett kiemelten fontos általános nevelési cél a kreativitásra nevelés. A globalizáció, az információs technológia forradalmának korában a tudományos, technológiai változások oly mértékben felgyorsultak, hogy a speciális szakmai ismeretek, így az ismeretek szerzése szükségképpen nem korlátozódik az iskolára. A kreativitás és ezzel összefüggésben a nyitottság, a rugalmasság központi helyre kerültek.

A művészetek területén, az alkotóképesség fejlesztésére ebben a tantárgyban különösen jó lehetőség nyílik.

2. Pályázatok, versenyek

Ösztönözzük diákjainkat a rajzpályázatokon való részvételre. Minden évben a gyermekek nagyszámban készítenek pályamunkákat, melyekkel szép sikereket érnek el.

Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód)

A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mozgásszervi elváltozások javításában. Sajátosan összetett műveltségi terület, mivel a mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése.

Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához.

Széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek célszerű viselkedésbe integrálásával elősegíti a tanulók szocializációját. Előmozdítja a belső erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet minőségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését.

A testnevelés tanításunk célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, cselekvési biztonságát, sikeres, aktív életvitelű embereket formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai igénybevételeket, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a közösségi normákat, a megmérettetést és az értékelést.

Iskolánk tárgyi feltételei folyamatosan javulnak, törekszünk továbbá arra, hogy a környezetünkben meglévő lehetőségekkel éljünk. Így tudnak gyermekeink úszásoktatáson, valamint síoktatáson részt venni.

Az emelt szintű testnevelés bevezetésével elértük, hogy mind az alsó, mind a felső tagozaton heti 4, testnevelés óra mellett 1-1 sportköri órán zajlik a tanulóink testkultúrájának fejlesztése. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést.

Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat.

IV. Pedagógiai munkánk eszközei és eljárásai

Nevelési – oktatási céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiség-fejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

– Követelés.

– Gyakoroltatás.

– Segítségadás.

– Ellenőrzés.

– Ösztönzés.

– A tanulói közösség

tevékenységének

megszervezése.

– Közös (közelebbi vagy

távolabbi) célok kitűzése,

elfogadtatása.

– Hagyományok kialakítása.

– Követelés.

– Ellenőrzés

– Ösztönzés.

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

– Elbeszélés.

– Tények és jelenségek

bemutatása.

– Műalkotások bemutatása.

–A nevelő személyes

példamutatása.

– A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

– A követendő egyéni és

csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében bevezetett eljárások, módszerek

(2010. május)

módszerek, szervezési módok	é v f o l y a m
	1	2	3	4	5	6	7	8
tantárgytömbösítés							X	X
projektoktatás	X	X	X	X	X	X	X	X
műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés							X	X
három hetet meghaladó projekt megtervezés	X	X	X	X	X	X	X	X
témahét megtervezése	X	X	X	X	X	X	X	X
moduláris oktatási programok megtervezése	X	X
önálló intézményi innováció	X	X	X	X	X	X	X	X

Tartalmi elemek konkrét megfogalmazása.

A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai:

a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges,

az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése,

kompetencia alapú oktatás elterjesztése.
A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása,
a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése,
a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése
az esélyegyenlőség érvényesítése
újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése
szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása
egyéni fejlesztési tervek készítése
digitális írástudás elterjesztése

A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszer, sikerkritériumok meghatározása a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére vonatkozóan.

A kompetencia alapú oktatás implementációja

Tevékenységek	évfolyam	kompetenciaterület	Sikerkritérium
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag		szövegértés; szövegalkotás
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag		matematikai logika
szociális, életviteli kulcskompetencia területi programcsomag
tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %)
műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %)
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása
új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése,
önálló intézményi innováció megvalósítása
jó gyakorlatok átvétele

A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere. A célok ütemezése.

Célok, indikátormutatók	Implementáció éve	Fenntarthatóság
Célok, indikátormutatók	2009/2010	2010/2011	2011/2012	2012/2013	2013/2014	2014/2015
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag	+	+	+	+	+	+
egy választott kulcskompetencia területi programcsomag	+	+	+	+	+	+
műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása	+	+	+	+	+	+
digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %)	25	25	25	25	25	25
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása
új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése,
önálló intézményi innováció megvalósítása
jó gyakorlatok átvétele

Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszere. Az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása.

IKT eszközhasználat tevékenységrendszere	szövegértés	matematikai logika	választott kompetenciaterület
információs és Kommunikációs Technológia	X	X	X
IKT alapú eszközök	X	X	X
IKT-val támogatott tanóra	X	X	X
IKT-val támogatott mérés, értékelés	X	X

A kompetenciafejlesztés fókuszai iskolában:

személyes kompetencia:

önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége,

kognitív kompetencia:

logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés

szociális kompetencia:

empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció.

A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek:

Módszertani elemek:

óvoda-iskola átmenet
hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás.
habilitációs és rehabilitációs tevékenység
az inkluzív nevelés
attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak
multikulturális tartalmak
tanórai differenciálás (heterogén csoport.)
kooperatív tanulás
a drámapedagógia eszközei
tevékenységközpontú pedagógiák eszközei
projektmunka (egyéni és csoportos)
prezentációs technikák
tanulói értékelési formák gazdagítása
módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.

A tanulásszervezés módszerei:

Alapmódszerek:

tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés
munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat
individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

Motiváló módszerek:

páros munka
csoportmunka
játék
szerepjáték (drámapedagógia)
vita
kutató-felfedező módszer
kooperatív módszerek
projekt módszer.

A tanulásszervezés alapelvei:

differenciálás
- egyéni különbségek figyelembevétele
- tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése.
szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia
- divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.
motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia.

A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések

Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése
IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése
A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:

Csoportmunka
Pármunka-tanulópár
Egyénre szabott munka
Részben egyénre szabott munka
Önálló munka

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái:

Mennyiségi differenciálás
Minőségi differenciálás
Tanulási követelmények differenciálása

Ajánlott óratípusok:

Új ismeretanyag feldolgozása
Alkalmazás-gyakorlás
Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés

Alkalmazására szánt feladattípusok:

Problémamegoldó csoportfeladatok
Alkotó feladatok
Felfedező, kutató feladatok
Érvelésre-vitára alkalmas feladatok
Ellenőrzés, értékelés

Digitális tartalmak:

az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,
multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok),
multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök,
eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagokIKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek

A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő

megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását.

Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését.

Lehetőségek:

számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)
bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)
fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)
összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére
számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban
aktív tábla, szavazógépek alkalmazása.
csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)
mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

V. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos

pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

A II. fejezet Célrendszerében megfogalmazottak közül tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A tanulók erkölcsi nevelése.
A tanulók értelmi nevelése.
A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.
A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.
A tanulók akarati nevelése.
A tanulók nemzeti nevelése.
A tanulók állampolgári nevelése.
A tanulók munkára nevelése.
A tanulók testi nevelése.

VI. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása,

tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódóan, ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében alkalmazkodva az életkorral változó közösségi magatartáshoz, a kisgyermek – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától, az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

Az önkormányzás képességének kialakítása, hogy közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

A tanulói közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos szervezése.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása érdekében.

A TÁMOP-3.1.4. pályázat keretében bevezetett kompetenciaalapú oktatás személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatai

Tartalmi elemek konkrét megfogalmazása

A személyiségfejlesztésben a tanulás iránti motiváció fejlesztésének iskolai célkitűzései, és tevékenységrendszere. A kompetencia alapú oktatás elterjesztésének lehetőségei a tanulói motiváció fejlesztésében.
A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemlélet hangsúlyozása. Az egyéni képességfejlesztéshez szükséges intézményi tevékenységrendszer megfogalmazása. A kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálható sikerességének kapcsolata.
A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és az iskola változatos, gazdag fejlesztő programot kínálata közti összefüggések felvázolása. Olyan tanulásirányítási módok garantálása, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. A tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása.(műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás személyiségfejlesztő, és képességfejlesztő lehetőségei) Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével.
A játékszeretet fejlesztése révén egyrészt az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása biztosítja, másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztára támogatja az informális tanulás nyújtotta lehetőségének elterjesztését.

Úgy alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A személyiség és közösségfejlesztéshez hangsúlyozni kell csoportmunka és pármunka szervezeti formák alkalmazását.

Amennyiben az iskola következetesen, reálisan értékeli a tanulói teljesítményt, és ha a tanulók önértékelésében is segíti elkerülni a „beskatulyázás” veszélyét, akkor jelentősen átalakul a tanulók értékelése, és inkább a tanulási folyamat értékelésére, és a fejlesztő értékelésre helyeződik a hangsúly. A számonkérés nem ismeretközpontú, hanem a mindennapi élethelyzetekhez való alkalmazkodást és helytállást tekinti célnak.

Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat.( szociális kompetencia fejlesztés)
Az intézményi tanterv előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Az kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását.

Tevékenységformák:

Differenciált tanulásszervezés
Kooperatív technikák alkalmazása
Projekt-módszer elterjesztése
Tevékenységközpontú pedagógiák
Individuális tanulás előtérbe helyezése.
Az alapozó időszak elnyújtása.
Fejlesztő értékelés bevezetése
A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység.

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.:

differenciált tanulásszervezés
kooperatív technikák
projektmódszer
tevékenységközpontú pedagógiák

Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái:

individuális tanulás:

Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel.

kooperatív tanulás:

A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva).

projekt módszer:

Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt.

Feltételek:

Tárgyi feltételek:

Iskolai könyvtár,digitális tananyaggyűjtemény
Számítógép, mint fejlesztőeszköz,
Videó, zenei anyagok,
Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz
Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek(egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)

Személyi feltételek:

A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása.
A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban.
A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás.
Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait.
Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyék az intézmények a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. A nem szakrendszerű oktatást kiegészíti a kompetencia alapú oktatás bevezetése a szakrendszerű oktatás kereteiben, illetve az alapozó és bevezető szakaszhoz kapcsolódó Támop 3.1.4 projekt tevékenységrendszere:

Önálló innováció

a civil szervezetekkel – Felső-Mátrai Diáksport Egyesület – való együttműködés kialakítása területén. Az együttműködés támogatja a tanórán kívüli ismeretszerzést, illetve az informális tanulás elterjesztését.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Az intézményünkben, a TÁMOP módszertani és tartalmi fejlesztéseinek disszeminációját támogató infrastruktúrafejlesztésre van szükség, mégpedig egységes módon, ami biztosítja az eszközök által elérhető hozzáférést a fejlesztési eredményekhez az ország minden területén egyenletes eloszlásban.

A élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a közoktatási intézmény számítógép állományának korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében.

Az IKT eszközfejlesztés eredményeként a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződik, és amely még hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését.

A cél, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során.

Az infrastruktúra fejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez is.

Tevékenységek az IKT fejlesztés eredményeként:

1:1 arányú IKT eszközellátással támogatott tanórák aránya növekszik, amely tanórákon minden diák külön-külön eszköz használatával tanul.

A tanári és a diák gépek egyazon hálózathoz csatlakoztatása a fontos célkitűzés. Az Internet elérés biztosítása az intézmény minden tantermében, valamint olyan tanári vezérlő és diák kliens rendszer megléte, amely biztosítja a pedagógus részére az egyes diákgépek lezárását (képernyő és/vagy billentyűzet), a diákgépek hálózati korlátozását, illetve bármely gép képének átvételét és megosztását)

VII. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

Tanítási óra

Iskolánk nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során a tanulók motiválását, a tanulói aktivitást, tevékenykedtetés biztosítását és a differenciált, egyéni képesség fejlesztését kiemelten fontosnak tartják.

Motiválás – tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
A módszerek és szervezeti formák megválasztásánál és alkalmazásánál mindig előtérbe helyezzük azokat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
Differenciálás – A pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

E feladatok megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik iskolánkban:

Az 1. évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú első osztályt szervez az iskola, amennyiben szükséges, valamint a létszámviszonyok megengedik – a fenntartóval előzetesen egyeztetve – önálló osztályt létesítünk.
A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
Az önálló órák szervezése kiemelt lehetőségeket biztosít a differenciált munkavégzésre, a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatására.

Tanítási órán kívüli tevékenységek:

Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások köre:

Napközi otthon

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon működik Létszámára a csoportok szervezésének kvótái érvényesek. Különös tekintettel vagyunk arra, hogy a tanulási időben három évfolyamnál többen a csoportban a gyermekek ne legyenek összevonva A felső tagozaton – ha a szülők többsége igényli – a napközi működését meg kell szervezni.

Iskolai könyvtár

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

Az 1-2. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére a törvény által meghatározott időtartamot biztosítjuk.
A 8. (és esetenként a 7.) évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére képesség fejlesztő (középiskolába előkészítő) foglalkozásokat tartunk heti egy-egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.

További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról tanév közben az aktuálisan felmerülő igények figyelembe vételével, valamint a rendelkezésre álló időkeret függvényében az iskola igazgatója dönt.

Szakkörök

A különféle szakkörök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A finanszírozást a fenntartó részben a törvényben megszabott időkeret felhasználásával, részben pedig – előzetes egyeztetés után – saját költségvetése terhére plusz időkeretből biztosítja.

Szervezhetők más szervezetek, vagy a szülők által finanszírozott, illetve társadalmi munkában vezetett szakkörök, önképző körök is a szülők igényeinek, valamint az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével.

Szakkör és sportköri foglalkozás vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója, amennyiben rendelkezik megfelelő képesítéssel.

Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, az úszás és síelés terén elérhető megfelelő egyéni szintet, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Tevékenysége biztosítja a sportminiszter által 1-4. évfolyamon megszabott heti 3 óra testnevelési foglalkozást is.

Diákönkormányzat:

Iskolában diákönkormányzat működik a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 2-8. évfolyamokon megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja.

A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

Az iskola tanulói önkormányzata tevékenységéről honlapot tesz közzé az Interneten, amit rendszeresen aktualizál, frissít.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, bemutatók. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.

A versenyek, vetélkedők, bemutatók megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a tanítók illetve a szaktanárok, szakkörvezetők végzik.

Hagyományőrző tevékenységeink

Iskolai ünnepségeink, megemlékezéseink

A tanév megnyitása

Erdők Királynéja ünnepe

1849. október 6-a, a 13 aradi vértanú mártírhalála;

1956. október 23-i forradalom és szabadságharc;

1848. március 15-e évfordulója, és az azt követő honvédő háború.

Mikulás, Karácsony, Farsang,

Költészet Napja,

Anyák napja,

Gyermeknap,

Madarak és Fák napja,

Iskolai névadó ünnepséggel egybekötött Gála műsor

Nemzeti összetartozás napja

Tanévzáró és a 8. osztályosok ballagása.

Közlekedj okosan! – témanap

Minden évben két alkalommal kerül megrendezésre a közlekedési nap, melyet a helyi körzeti megbízott segítségével szervezünk meg. Az elméleti és gyakorlati feladatok megoldásával a helyes közlekedésre neveljük gyermekeinket.

Hit- és vallásoktatás

Az iskolánkban a területileg illetékes, történelmi egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek.

A hit- és vallásoktatáson való részvétel önkéntes.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

Alkalmanként – felkérésre szervezetten is – részt veszünk a községi, valamint a nemzetiségi önkormányzat által szervezett majálison, falunapokon, Szent István napi megemlékezéseken, nemzetiségi találkozókon, kulturális seregszemléken, helytörténeti rendezvényeken stb. Műsorainkkal – ha azt kívánják – igyekszünk színesebbé, színvonalasabbá tenni az üdülők, szállodák programkínálatát.

Az egyház jeles ünnepein gyermekeink aktív részvételükkel, szereplésükkel képviselik iskolánkat.

Erejükhöz és életkori sajátságaikhoz mérten az iskola tanulói védnökséget vállalnak a Mátraszentimre településen található I. és II. világháborús sírok, és emlékhelyek környékének, a Cserkő-bánya területének, valamint a közterületi virágosládák rendben tartásáért.

Nem ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások köre:

A végzős diákok búcsúkirándulása

A 7. vagy a 8. évfolyam befejezése után, gyermekeink az iskola által szervezett külföldi kiránduláson (táborozáson, erdei iskolán…) vehetnek részt.

Ennek szervezésekor fontos szempont az, hogy a tanuló olyan vidékre látogasson, amelyet az ország jelenlegi határain belül nincs módjában megismerni. (A tenger, a nyáron is hófödte hegycsúcsok, a szlovákság lakta területek, a határainkon túl élő magyar nemzetiségű népek otthona, az egyetemes történelem és kultúra színhelyei stb.). A költségek enyhítésére itt is bevetjük sajátos eszközeinket, de alapvetően a szülők áldozatvállalására számítunk.

Tanulmányi kirándulások

Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal 1-3 napos tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel minden tanuló számára feltétlen ajánlott. A felmerülő költségeket elsősorban a szülőknek kell fedezniük, de a szervezőknek mindent meg kell tenni azért, hogy az mindenki számára megfizethető legyen. Meg kell ragadni minden lehetséges eszközt, hogy a költségek a lehető legkisebbek legyenek. (Szociális-, községi és nemzetiségi önkormányzati-, iskola alapítványi-, pályázati- és egyéb támogatási lehetőségek felkutatása és biztosítása stb.)

Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.).

A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Erdei iskola

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Azonban itt is meg kell ragadni minden támogatási lehetőséget a költségek enyhítésére.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Színház, és más, országos rendezvényeken tett látogatás.

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését, a tanulók látókörének szélesítését szolgálják a különféle rendezvényeken, közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.

Az e foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Itt is törekedni kell azonban a lehető legolcsóbb megoldásokra, költségtérítésekre.

Diákétkeztetés

A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. Szülői igény esetén – ha a tanuló a délutáni tanulási idő alatt nem tartózkodik a napköziben – csak ebédet, tízórait (menzát, uzsonna nélkül) biztosít az intézmény. A diákétkeztetést az Önkormányzati Étteremben (Mátraszentimre, Rákóczi u. 16.) biztosítjuk tanulóink számára.

Az SZMK és a DÖK limitálhatja a felmerülő költségek összegét a nem ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozó rendezvények, programok esetében.

VIII. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése.

Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Ezen túlmenően iskolánkban gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik.

Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

Legfontosabb feladatai:

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, és segíti annak tevékenységét,
a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,
tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,
vezeti az előírt és szükséges nyilvántartásokat

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki:

A gyermek fejlődését veszélyeztető okok:

megelőzésére,
feltárására,
megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek gondjait az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók bármely irányú és fokú veszélyeztetettségét
meg kell keresni a problémák okait,
segítséget kell nyújtani a meglévő és kialakulófélben lévő bajok megoldásához,
jelezni kell a felmerült gondokat a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége révén együttműködik a területileg illetékes:

nevelési tanácsadóval,
gyermekjóléti szolgálattal,
a gyámhatósággal
családsegítő szolgálattal,
polgármesteri hivatallal,
gyermekorvossal,
továbbá estlegesen a gyermekvédelemben résztvevő más társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

Tevékenységek, melyek iskolánkban a gyermekvédelem céljainak megvalósítását szolgálják:

a felzárkóztató foglalkozások,
a tehetséggondozó foglalkozások,
az indulási hátrányok csökkentése,
a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
a pályaválasztás segítése,
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
a családi életre történő nevelés,
a napközis és a tanulószobai foglalkozások,
az iskolai étkezési lehetőségek,
az egészségügyi szűrővizsgálatok,
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),
a szülőkkel való együttműködés,
tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

IX. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő gyermekek valamint a tehetséges gyermekek kiszűrése

A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küszködő gyermekek kiszűrése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése, valamint a tehetséges gyermekek felkutatása iskolánkban minden pedagógus feladata.

Ezt a tevékenységet segítik a Gyermekvédelmi felelős, a védőnő munkájából a gyermekre vonatkozó feljegyzések, anamnézisek, különböző szakszolgálati vélemények /Nevelési Tanácsadó, Gyógypedagógiai Szakszolgálat/ az óvodából átvett iskolaérettségi lapok.

A diagnosztizálás, szűrés alapján

A beilleszkedési, magatartási nehézség enyhítését szolgáló tevékenységeink:

A tanulót mielőtt az iskolába kerül, az óvodapedagógusok segítségével tevékenységük közben megismerhetik az első osztályban tanító pedagógusok. A problémát mutató gyermekeket szükség szerint Nevelési Tanácsadóba küldik. A vizsgálatot végző szakember tanácsait, utasításait, kéréseit az intézményünk pedagógusai maximálisan figyelembe veszik.

A tanítók, tanárok az iskolába más területről érkező tanulót különös gonddal figyelik. Az osztályfőnök már az első hetekben felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, családlátogatásokon és egyéb módokon igyekszik megismerkedni a gyermek körülményivel. A növendéket tanítók igyekeznek felmérni a magatartási szorgalmi helyzetet, elemzik a tanuló hozott munkáit (dolgozatok, füzetek, az ellenőrző és a bizonyítvány bejegyzései, stb.).

Képességtesztet vesznek fel, ami alapján, ha szükséges, akkor az egyes tantárgyakból diagnosztikai felméréseket végeznek, a felmerülő hiányosságok pótlására egyéni felzárkóztató programot készítenek és hajtanak végre. Szükség szerint beszámoltatást, szintfelmérést végeznek.

A többi tanulónál észrevett legapróbb nem szükségszerű változást jelezzük az osztályfőnöknek, a többi pedagógusnak. Nevelési és munkaértekezleteken, egyéb konzultációk során megbeszélik a változások lehetséges okait, esetleg tudatos vizsgálódást kezdeményeznek.

E tevékenységek színterei és formái:

szoros kapcsolat az óvodával, a helyi gyermekjóléti szolgálattal, gyámhatósággal;
a kis létszámú első osztály;
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a napközi otthon;
a felzárkóztató foglalkozások;
egyénhez igazodó programok, bánásmódok kidolgozása, alkalmazása
a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
a családlátogatások;
a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

Tehetségkutatás célja:

A tanulói teljesítmények állandó ellenőrzése és értékelése nyomán megmutatkozó kiemelkedő képességek, teljesítmények tovább gondolása, vizsgálata. A jelenlegi szint felső határának megvonása, az ezen túlmutató szintek elérése lehetőségeinek bemutatása, erős motiváltsági szint elérése, a befektetett munka megtérülésének lehetőségei.

E tevékenységek színterei és formái:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a tehetséggondozó foglalkozások;
a középiskolára előkészítő foglalkozások
a iskolai sportkör;
a szakkörök;
versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:

A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók kiszűrése hasonló módszerekkel és eljárásokkal történhet, mint azokat a magatartási zavarokkal terhelt gyermekekkel kapcsolatosan taglaltuk

E tevékenységek színterei, formái:

a kis létszámú első osztály;
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a napközi otthon;
a tanulószoba;
az egyéni foglalkozások;
a felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a továbbtanulás irányítása, segítése.

Az egyéni felzárkóztató foglalkozások (Ktv. 52§ 11. bekezdés) megszervezésének elvei és eljárási rendje:

Minden tanév elején az éves tantárgyfelosztásban kerül rögzítésre, hogy az 1-2. évfolyamon mely tárgyakból, hány óra korrepetálás, egyéni felzárkóztatásra van szükség. Ezeken a tárgyat tanító pedagógus beosztása alapján szükség szerint vesznek részt a tanulók.

Ezekről az órákról foglalkozási naplót kell vezetni, amely tartalmazza:

a résztvevő tanulók:

nevét,

osztályát, valamint

a tananyagot.

Az egyéni fejlesztésre, haladásra, valamint a felmerülő problémákra vonatkozólag megjegyzéseket is itt ebben a fejlesztő naplóban kell megtennie a pedagógusnak.

Az éves munkatervhez kapcsolódó Mellékletként szerepel a tanuló egyéni felzárkóztatására, bánásmódjára vonatkozó program, munkaterve.

A többi évfolyam gyermekei részére az év elején a Kjt.-ben meghatározott órakeretből megmaradó óraszámot egy un. korrepetálási füzetbe fektetjük föl. A pedagógusok szükség szerint ebből az órakeretből tartanak korrepetálásokat. Ezek mértékét, tantárgyát, a résztvevők körét előzetesen az igazgatóval egyeztetni kell. Ha tanév közben az időkeret elfogy, akkor az igazgató a helyi községi önkormányzatnál egyeztetés után javaslatot tesz a költségvetés módosítására annak érdekében, hogy a felmerülő plusz órák finanszírozását biztosítani lehessen.

Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

Helyzetfeltárás:

Ezt a munkát folyamatosan az osztályfőnökök és más pedagógusok (pl. óvodapedagógus, napközivezető stb.) aktív közreműködésével a gyermekvédelmi felelős végzi. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekekről naprakész, a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal egyeztetett nyilvántartást vezet.

Végzi a más intézményekkel szükséges kapcsolattartást, és az e közben felmerülő adminisztrációs munkát.

E tevékenység színterei és formái

a kis létszámú első osztály;
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a napközi otthon;
a diákétkeztetés;
a felzárkóztató foglalkozások;
pályaorientáció
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;
felvilágosító munka szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, családlátogatásokon, egyéni elbeszélgetéseken
a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;
a családlátogatások;
a továbbtanulás irányítása, segítése;
az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;
a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;
az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;
szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

X. Környezeti és egészségnevelési program

1. Környezeti nevelési program

Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és -megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását.

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Intézményünk elnyerte az ÖKOISKOLA címet, mely újabb feladatokat jelöl meg iskolánk valamennyi diákja és dolgozója számára. A tantestület valamennyi tagja foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül.

Vannak, akik több akcióban, munkában részt vállalnak, és vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez.

Falusi iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet-és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk

Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert.

Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

Alapelveink

Célunk a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakulásának elősegítése, a természet, az épített és társadalmi környezet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.

E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik.

Célkitűzéseink

A Nemzeti alaptanterv „Környezeti nevelés” közös követelményeiben megfogalmazott elvárások és a helyi sajátosságok figyelembevételével a következők:

Rendszerszemléletre nevelés:

Alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása:

A globális összefüggések megértése:

A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása, viselkedési normák kialakítása:

A biológiai sokféleség jelentőségének megértése:

A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismerése:

Rövid távú céljaink

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a fent említett hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek.

Új tervek:

az egészségnevelési program elkészítése,

− a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;

tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés

módszereinek bemutatása;

új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások

szervezése.

Hagyományok ápolása:

− iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;

− erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása;

− drogprevenciós programba való bekapcslódás;

− osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

Szaktárgyi célok:

− a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása fejlesztése a diákokban:

– alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

– ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

– szintetizálás és analizálás;

– problémaérzékenység, integrált megközelítés;

– kreativitás;

– együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

– vitakészség, kritikus véleményalkotás;

– kommunikáció, médiahasználat;

– konfliktuskezelés és- megoldás;

– állampolgári részvétel és cselekvés;

– értékelés és mérlegelés készsége.

A környezeti nevelés tartalma

A Közoktatási törvény meghatározza az általános iskolában tanítandó tantárgyak rendszerét, melyben a környezeti nevelés, mint önálló tantárgy, nem szerepel. A kerettantervek által meghatározott környezeti nevelési tartalmak megvalósítási lehetőségei az intézményben:

I. Tanórai keretben szervezett környezeti nevelés

A szabadon tervezhető időkeret terhére az egyes tantárgyak tananyagának kiegészítését a

Kerettanterv környezeti nevelési tartalmával iskolánk helyi tanterve tartalmazza.

II. Nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás:

Tanulmányi séták, kirándulások

A környezetismeret tantárgy és a környezetünk szabadon választható tantárgy tananyagához, témáihoz kapcsolódva, az adott tanmenetben részletesen kidolgozva jelenik meg a tanulmányi séták és kirándulások tartalma.

III. Tanórán kívüli környezeti nevelés:

Napközi otthon munkájának kiegészítése környezeti nevelési tartalommal.

Nyári tábor szervezése.

Kiállítások rendezése.

Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés, használt elemgyűjtés.

Iskolai átfogó környezetvédelmi projekt az iskola energia és hulladékgazdálkodásának feltérképezése, „zöldítése”.

Értékelés

A környezeti nevelési program alapelveiből, célkitűzéseiből kitűnik, hogy a környezeti nevelés folyamatjellegű, az iskolai nevelő- és oktatómunka minden területén jelen van.

Fontos, hogy az értékelés:

– folyamatos legyen,

– a tanulók aktív befogadásán alapuljon,

– legyen jelen a program tervezésének és végrehajtásának minden lépésében,

– a tanulók és a nevelők közötti kölcsönös bizalomra épüljön,

– a tanulók által elért tudásszint megismerésére irányuljon,

– az értékelés során a nevelő legyen körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos,

– egyértelmű információkat adjon a tanulók fejlődéséről,

– iránymutató legyen a tanulók fejlődéséhez.

A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Nem egyértelmű, hogy mi tekinthető a családi nevelés eredményének, és mit ért el az iskola a tanulók környezeti beállítódásával kapcsolatban.

Mindezeket figyelembe véve

a tanulók környezeti neveléssel kapcsolatos neveltségi szintje, beállítódása a magatartásuk és szorgalmuk minősítésében jelenjen meg,

hagyományos tanórai keretben megjelenő környezeti nevelési tartalmak az adott tantárgy értékelésében jelenjenek meg,

Erőforrások

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Az iskolának a következő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét.

Nem anyagi erőforrások

Iskolán belüli együttműködés

– Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára.

– Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek.

– Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is.

– Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván.

Iskolán kívüli együttműködés

– Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje.

– Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie.

– Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Anyagi erőforrások

Saját erőforrások

– Költségvetés:

–Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják.

Külső erőforrások

– Pályázat: A pályázat megjelenések figyelése az igazgató feladata. Tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és elkészíti a pályázatokat. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé.

Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak-és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

Az iskolai fogyasztóvédelemi nevelés

Az általános iskola fontos feladata a felnőtt életre való felkészítés, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja:

– a fogyasztói kultúra fejlesztése,

– a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése.

Tartalmi elemei:

az állampolgári kompetenciák fejlesztése,
a szociális, társadalmi kompetenciák fejlesztése,
a cselekvési kompetenciák fejlesztése,
a döntési helyzet felismerése és a döntésre való képesség,
a piac, a reklám szerepe,
a minőség és a biztonság szerepe a fogyasztás során,
a gazdaságosság és takarékosság.

Az általános iskolai tanulmányok végére fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek értsék és saját életükben alkalmazni tudják a fogyasztás környezetre gyakorolt hatásait.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei

Tanórai keretben az alsó tagozaton a technika, a környezetismeret, a matematika és művészeti tantárgyak keretében valósítható meg.

A felső tagozaton a technika és életvitel, a történelem állampolgári ismeretek, a természettudományos tárgyak tananyagába és az osztályfőnöki órák anyagába illeszthető be.

A tanórán kívül a napközi otthon és tanulószoba szabadidős foglalkozásai, a tanulmányi séták és kirándulások, a tantárgyi gyűjtőmunkák adnak lehetőséget a gyakorlásra.

Jó lehetőséget nyújtanak erre a diákönkormányzat rendezvényei (vetélkedők, DÖK napja)

Az egészség és környezetvédelmi napok, a szakköri munkák.

Az iskolai közlekedésre nevelés

Az iskolánkban kiemelt figyelmet szentelünk a gyermekek szabályos közlekedési szokásainak kialakítására. Mivel ebben az életkorban történik a legtöbb közlekedési baleset, ezért osztályfőnöki, környezetismeret és természetismeret órákon, ill. a tanévben kétszer- a helyi körzeti megbízott irányításával – tartott közlekedési témanapon is megfelelő felvilágosításban részesülnek tanulóink.

Az erőszakmentes konfliktuskezelésre nevelés

Elsősorban az osztályfőnöki órákon, de szinte valamennyi foglalkozáson a szerepjátékok nagyszerű lehetőséget adnak a pedagógusok kezébe, hogy a gyerekek megtanulják a konfliktusok megfelelő kezelését. Osztályfőnöki órákon a rendőrség által támogatott „Szemtől-szembe” konfliktuskezelési módszert gyakorolják a fiatalok a szituációs játékok alkalmával.. E foglalkozások nem pusztán ismeret átadásra épülnek, hanem lényeges szerepe van a gyerekek által „hozott” problémák, élethelyzetek megbeszélésére és megoldására is.

2. Egészségfejlesztési program

Az egészség a testi, lelki szociális jólét állapota. Alapvető emberi jog, az élethez szükséges erőforrás.

Az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek vele, és ehhez rendelkezzenek szükséges információkkal és lehetőségekkel. Életmódbeli alternatívákat kínál, melyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik választásra. Magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismereteket.

Az iskolai egészségfejlesztés céljai:

Azoknak a viselkedés és magatartásmódoknak, szokásoknak a közvetítése és elsajátíttatása, melyek képessé teszik a tanulókat arra, hogy aktív szerepet vállaljanak egészségük megőrzésében.

Felhívjuk tanulóink figyelmét a káros életmódbeli szokásokra és azok súlyos következményeire.

Folyamatosan törekszünk tanulóink helyes testtartásának kialakítására, rögzítésére.

A gyakori gerincbántalmak és a lúdtalp kialakulásának megelőzése végett ösztönözzük tanulóinkat a rendszeres mozgásra, rávilágítunk ennek fontosságára.

Célunk, hogy tanulóink az iskola befejezésekor értsék, és saját életükre alkalmazni tudják ismereteiket.

Képesek legyenek figyelemmel kísérni:

viselkedésüket és életvezetésüket,
az egészségkárosító magatartások elkerülését,
a betegségek megelőzését a korai szűréseken való részvétellel,
tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében,
erősítsék társas-kommunikációs készségeiket és konfliktuskezelési technikáikat.

A célok megvalósításának kerete

Egészségesebb iskolai környezetet igyekszünk biztosítani a tanulás szervezeti kereteivel, a változatos munkaformákkal, a korábbinál arányosabb tanórai terheléssel.

Nyugodt, kiszámítható iskolai légkör kialakításával igyekszünk a tanulók pszichés ártalmak kialakulását megelőzni.

Tanórai foglalkozások

Alsó tagozaton a magyar nyelv és irodalom, a környezetismeret, a testnevelés és a művészeti neveléshez kapcsolódó tantárgyakat használjuk fel az ismeretek átadására.

Felső tagozaton különösen a környezetismeret, a technika, az egészségtan a testnevelés, a biológia, a tánc és a dráma tantárgyak, ill. modulok, valamint az osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg az ismeretek átadását.

Tanórán kívüli foglalkozások

Tanulóink körében a napközi otthon megfelelő teret biztosít a szokások kialakításának. A tanulás és pihenés helyes arányainak kialakítása, szabadidő aktív eltöltése, az önkiszolgálás, a tisztálkodás, a helyes étkezési szokások kialakítása szervezetten valósul meg.

Évente szervezünk környezet és egészségvédelmi napokat, melyeken az új ismeretek átadására és a megszerzett ismeretek gyakorlására is mód nyílik.

A mozgásos tevékenységre tanórai és tanórán kívüli keretekben is nagy hangsúlyt helyezünk.

( úszás, síoktatás, sportköri lehetőségek, kirándulások, erdei iskola, túrák, nyári táborok nyújtanak lehetőséget és mintát az egészséges aktív kikapcsolódásra.)

Mindennapos iskolai testedzés programja

Az emelt szintű testnevelés bevezetésével tovább javítottuk az esélyt, hogy tanulóink minden nap aktívan mozogjanak. Azon tanulók részére, akiknek aznap az órarendben nincsen testnevelés óra vagy tömegsport (úszás) foglalkozás, délután a napközis szabadidős foglalkozáson kell biztosítani a testedzés lehetőségét.

Erre a célra az óraközi szüneteket is ki tudjuk használni.

Amennyiben a tanóra jellege, témája valamint az időjárás megengedi, vigyük a tanulókat a szabad levegőre. Természeti környezetünk mindenkor lehetővé teszi kisebb-nagyobb túrák megszervezését

Támogatunk minden iskolán kívüli kezdeményezést, ami lehetőséget nyújt gyermekeink mozgásigényének kielégítésére.

Együttműködő partnereink

A tanulók egészségi állapotának szűrését és követését az iskolaorvos, fogorvos és a védőnő végzi.

A szűréseken túl ismeretterjesztő előadásokat tartanak.

Xi. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan, a pedagógiai programban megfogalmazott elveknek, módszereknek, eszközöknek megfelelően, (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

Arra törekszünk, hogy a szülők iskolai kiadásait minél inkább csökkentsük. Ennek érdekében:

A nevelőtestület kérésére a fenntartó ingyenesen biztosítja tanítványaink számára a tankönyveket.
A közel azonos tartalmú tankönyvek közül a nevelők minden esetben az olcsóbbat választják.
Minimalizáljuk azokat az eszközöket, amelyeket a szülők biztosítanak a gyermekek számára

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

Családlátogatás.

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

Szülői értekezlet.

Feladata:

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
a szülők tájékoztatása

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
a helyi tanterv követelményeiről,
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

Nyílt tanítási nap.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

Fogadóóra

A szülői értekezletek előtt biztosítunk lehetőséget a szülőknek, hogy négyszemközt beszélhessen gyermeke előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a felmerülő kérdéseket, problémákat megbeszélje az érintett pedagógussal.

A szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

XII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek, valamint a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Szükséges tantermek, helyiségek, szabad terek és azok felszerelései:

Az I/1998(VII.24) OM rendelet melléklete és az ez alapján létrehozott ütemterv szerint 2008 szeptember 1-ig a hiányokat pótolni kell.

I. HELYISÉGEK

TERMEK, ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK	MENNYISÉG (db)	MEGJEGYZÉS ÉS HIÁNY
Tanterem	6
A fentiekből és azon túl szaktanterem
Számítástechnika	1
Nemzetiségi és idegen nyelvi	1
Művészeti	1
Természettudományi	1
Technikai	1
Tornaterem	1
Sportudvar	1
Igazgatói iroda	1
Ügyviteli helyiség	1	Közös az igazgatói helyiséggel
Nevelőtestületi szoba	1
Könyvtár	1
Orvosi szoba	1
Kiszolgálóhelyiségek:
Sportszertár	1
Aula (közösségi tér)	1	Közös a tornateremmel
Porta	1
Ebédlő	1
Hideg-meleg vizes zuhanyozó,	Nemenként 1
Személyzeti WC	Nemenként 1
Tanulói WC	Nemenként 1
Szertár	Épületen-ként 1

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

TERMEK, ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK	MENNYISÉG (db)	MEGJEGYZÉS ÉS HIÁNY
Tanulói asztalok	40
Tanulói székek	80
Nevelői asztal	8
Nevelői szék	15
Eszköztároló szekrény	6
Tábla	8
Ruhatároló fogas	50
Szeméttároló	8
Sötétítő függöny	Ablakon-ként 1
Szaktantermek: számítástechnika
Számítógépasztal	7
Számítógépek	32
Nyomtató	1
Modem	1
Skanner	1
Projektor	1
ADSL Internet kapcsolat	1	Az egész iskolaépületében használható wifi
Idegen nyelvi nemzetiségi
Magnetofon	2
Nyelvi labor	1
Írásvetítő	1
Természettudományi
Vegyszerálló tanulói asztalok víz, gáz csatlakozással	3
Elszívó-berendezés	1
Vegyszerálló mosogató	2
Fali mosogató szaktanterembe	1
Poroltó	1
Mentőláda	1
Vegyszerszekrény	1
Eszközszállító kocsi	1
Törpefeszültségű csatlakozások tanulóasztalokhoz	3
Művészeti nevelés
Rajzasztal	8
Tárgyasztal	2
Mobil lámpa	2
Pianínó	2
Ötvonalas tábla	1
CD, magnetofon	2
Technika
tanulói munkaasztal	15 tanulóra
Állítható magasságú támla nélküli szék	15 tanulóra
Tornaterem
Kislabda	5
Labda	5
Tornaszőnyeg	4
Tornapad	4
Zsámoly	6
Bordásfal	4
Mászókötél	2
Gumikötél	5
Ugrókötél	5
Medicinlabda	5
Stopper	1
Kosárlabda	5
Palánk	2
Gyűrű	1
Mászórúd	1
Magasugró állvány	1
Léc	1
Távolugró gödör	1
Futópálya	1
Igazgatói iroda
Asztal	3
Szék	3
Tárgyalóasztal	1
Iratszekrény	1
Fax	1
Telefon	1
Nevelőtestületi szoba
Fiókos asztal	7
Szék	7
Napló és folyóirattartó	1
Könyvszekrény	2
Számítógép	9
Fénymásoló, nyomtató	1
Ruhatároló fogas	7
Mosdókagyló	1
Tükör	1
Ügyviteli helyiség
Asztal	1
Szék	1
Lemezszekrény	1
Fénymásoló	1
Számítógép nyomtatóval telefon	1
Könyvtár
Tanulói asztal	7
Tanulói szék	14
Egyedi világítás olvasóhelyenként	olvasó-helyenként
Szekrény 3000 könyvtári dokumentum elhelyezésére	1
Könyvtárosi asztal, szék	1
Telefon, fénymásoló, számítógép, nyomtató	1
CD lejátszó	1
írásvetítő	1

III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

TERMEK, ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK	MENNYISÉG (db)	MEGJEGYZÉS ÉS HIÁNY
Tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola helyi tantervében előírt anyag feldolgozásához		Lásd a helyi tantervet!
Digitális tábla	2
Televízió	1
Videó lejátszó	1
CD vagy lemezjátszó	2
Magnetofon	1
DVD lejátszó	1
Digitális fényképezőgép	1
Videokamera	1

III. rész az iskola Helyi tanterve

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI,

Kerettantervi óratervek 2 hetes ciklusra az 1-2. és 3-4.,

valamint az 5-6. és 7-8. összevont osztályokban

Tantárgy/évfolyam	1.			2.				3.			4.
	1-2.összevont						3-4.összevont
	Közvetl.	Önálló	Közvetl.		Önálló	Közvetl.			Önálló	Közvetl.		Önálló
Magyar nyelv*	8	5	8		5	4			3	4		3
Magyar irodalom						4			3	4		3
Szlovák nyelv, irodalom és népismeret	4	4	4		4	4			4	4		4
Szlovák népismeret	1		1			1				1
Angol nyelv										3
Matematika	5	3	5		3	5			4	5		4
Környezetismeret	1		1			2			2	2		1
Ének- zene	2						2
Rajz	2						2
Technika és életvitel	2						2
Testnevelés és sport(+tánc)	6
Összesen	31	12	31		12	30			16	33		15
Tömegsport	1						2
Úszás	2						2
Tanulónak	46			46				50			51
Ebből választható	3			3				2			4
Tanárnak összesen	34		19			30				23

Az 1-2. osztályban a tantárgy neve. „Magyar nyelv és irodalom”

Tantárgy/évfolyam	5.		6.		7.		8.
	5-6.összevont				7-8.összevont
	Közvetl.	Önálló	Közvetl.	Önálló	Közvetl.	Önálló	Közvetl.	Önálló
Magyar nyelv	2	1	2	1	3		3
(szabadon tervezhető)	1		1
Magyar irodalom (+mozgókép…)	3	1	3	1	3		4
Szlovák nyelv, irodalom	4	4	4	4	8		8
Szlovák népismeret	1	1	1	1	1	1	1	1
Történelem (+hon…, +ember…etika)	3	2	3	2	5		4
Angol nyelv	4	1	4	1	6
Német nyelv							6
Matematika	5	2	5	1	6		6
Informatika (+ inf.modul)	1		2		3		3
Természetismeret (+egészségtan)	3	1	4
Fizika					3		3
Biológia					3		3
Kémia					3		3
Földrajz					3		3
Ének- zene	2				2
Rajz	2				2
Technika és életvitel	2
Testnevelés és sport(+tánc…)	6				6
Osztályfőnöki	1				1
Összesen	40	13	42	11	58	1	58	1
Tömegsport	1				1
Úszás	2				2
Tanulónak összesen	56		56		62		62
Ebből választható	5		5		6		6
Tanárnak összesen	40		29		61		47

Megjegyzések:	1) A piros betűs szöveggel kiegészített tárgyak a jelzett modullal .
	integrált tantárgyak

Nem kötelező órakeret:	34 óra

	1-2. o	szlovák népismeret	2 óra
	3-4.o	szlovák népismeret	2 óra
	4-7.o	angol nyelv		19 óra
	1-4.o.	német nyelv		6 óra
	1-4.o.	úszás		5 óra

	3) A ciklusonkénti 43 óra egyéni foglalkozási keretből rendszeres korrepetálásra
	8 órát felhasználunk az 1-4. osztályban.
	A felmaradt órákat igény szerint osztjuk szét év közben a többi osztályban

	4) A törvényben pedagógiai tevékenységre biztosított,
	ciklusonkénti 18 órát az alábbiak szerint használjuk fel
		10 óra osztályfőnöki tevékenységre
		2 óra napközi csoportvezetői tevékenységre
		8 óra könyvtár vezetői tevékenységre

A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.).

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a pedagógusok a következő szempontokat veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

A közel azonos tartalmú tankönyvek közül minden esetben az olcsóbbat választjuk, ezzel is hozzájárulva a szülői kiadások csökkentéséhez.

A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

Az 1-2. osztályt egy fejlesztési szakaszként kezeljük, ezért az 1. osztály részére továbbhaladási feltételt nem határozunk meg. A 2-8. osztály tanulói az iskola magasabb évfolyamára akkor léphetnek, ha az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítették.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.

Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
magántanuló volt.

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:

1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret.

5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret.

7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz.

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

Iskolánk minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz, aki a község területén állandó, vagy ideiglenes tartózkodásra be van jelentve.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét.

Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
a szülő személyi igazolványát;
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);
a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló anyakönyvi kivonatát;
a szülő személyi igazolványát;
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének valamint a tanulók magatartása szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái

5.1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának tervszerű ellenőrzését és értékelését.

5.2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

a) folyamatos megfigyelés : ( órai munka, aktivitás, füzetvezetés)

Értékelés: szóban ( pozitív vagy negatív kritika) egyéni szokásrend alapján

b) szóbeli: felelet, kiselőadás, hangos olvasás, memoriter

Az értékelés szempontjai:

– a lényeg kiemelése,

– logikus, folyamatos előadásmód,

– szakkifejezések alkalmazása,

– az előadás módja ( nyelvhelyesség, mondatszerkesztés, hangerő,

testtartás, tekintettartás,

– önértékelés,

c) írásbeli:

– egy órai tananyag,

– egy téma zárásának,

– egy tanév ismeretanyagának ellenőrzésére .

Az értékelés szempontjai:

– lényegkiemelés,

– pontos megfogalmazás, logikus felépítés, tagolás, indoklás,

– szakkifejezések, műveletek ismerete, használata,

– gondolatgazdagság,

– egyéni stílus,

– igényes íráskép külalak ( külön értékelendő, nem része a tárgyi

tudásnak)

d) gyakorlati tevékenység:

-munkadarab készítése, munkafolyamat végzése, kísérlet, rajz, rajz, műszaki

rajz,

– modellezés, testnevelési gyakorlat végzése.

Az értékelés szempontjai:

igényes tervezés,

pontos esztétikus megvalósítás

anyag – és energiatakarékosság.

Iskolánkban egy tanítási napon 2 témazárónál vagy felmérőnél többet nem lehet íratni. Ezt a kérdést az érintett pedagógusok egymás között koordinálják. Vitás esetben az igazgató dönt.

5.3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom matematika, idegen nyelv, nemzetiségi nyelv, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:

az 1-4. évfolyamon az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek;
a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik;
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
A nyolcadik év végén történelemből záróvizsgát tesznek.

5.4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló a közvetlen tanítási órákon legalább egyszer szóban is megnyilvánul, vagy összefüggő szóbeli feleletet ad.

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

5.5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.

5.6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

Az első évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. Évközben a tanulóknak osztályzat is adható.

Iskolánkban a szöveges minősítés kategóriái:

„Jól megfelelt”, „Megfelelt”, „Nem felelt meg”

A 4. évfolyamon évvégén és 5-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

A nyolcadik év végén a történelem vizsga eredménye csak pozitív irányban befolyásolhatja a tanuló év végi osztályzatát.
A minden tanévben meghirdetett iskolai projektek végrehajtásában nyújtott tanulói teljesítményt elsősorban annak a tantárgynak az értékelésébe kell beleszámítani, melyhez tartalmilag kötődik. A projektek megvalósításában való részvételt figyelembe kell venni a szorgalom értékelésekor is.
Ha a tanuló valamelyik tantárgyból a tanév végére kimagasló eredményt ért el, akkor törzslapjába, bizonyítványába, valamint az osztálynaplóba a kitűnő bejegyzés kerül.
Ha a tanuló legalább 3 tárgyból kitűnő bejegyzést kap törzslapjába, bizonyítványába a következő záradék kerül: „Általános nevelőtestületi dicséretben részesül.”

Bizonyítványban, Törzslapon Naplóban, Tájékoztató füzetben

Kitűnő (tantárgyi dicséret) 5

jeles 5

jó 4

közepes 3

elégséges 2

elégtelen 1

5.7. Tanév közben a tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanulót értékelni, osztályozni kell. Az osztályozott tanulókat témakörönként kettő, de havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

5.8.A tanuló által nyújtott teljesítményről vagy a szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

5.9. Az osztályozott tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását javasoltan a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény Érdemjegy

0-33 %: elégtelen (1)

34-50 %: elégséges (2)

51-75 %: közepes (3)

76-90 %: jó (4)

91-100 %: jeles (5)

(A fenti arányok betartása javasolt. Ez azt jelenti, hogy a nevelő saját hatáskörben a – dolgozat nehézségi fokára, a tanulók képességeire is figyelemmel – változtathat rajta.)

5.10. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a:

példás (5),

jó (4),

változó (3),

rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

5.11.A tanulók magatartását és szorgalmát minden hónap végén érdemjegyekkel – közös munkaértekezleten – értékeli a tantestület. Az érdemjegyre az osztályfőnök tesz javaslatot. Ezt a tantestület megvitatja, jóváhagyja. Vitás esetben, az évfolyamon tanítók többségi szavazata dönt. (Szavazati joga a gyermek napközis és hittan tanárának is van)

A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a gyermeket tanító pedagógusok véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, szintén az évfolyamon tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.(A szavazáson a gyermek napközis nevelője és hittan tanára is részt vesz.)

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

5.12. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

5.12.1. Példás (5) az a tanuló, aki:

Az „Iskolarendet” betartja.
Tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik.
Kötelességtudó, feladatait teljesíti.
Önként vállal feladatokat és azokat teljesíti.
Tisztelettudó.
Társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik.
Az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz:
Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet.
Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

5.12.2. Jó (4) az a tanuló, aki:

Az „Iskolarendet” betartja.
Tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik:
Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti.
Feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti.
Az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt.
Nincs írásbeli intője vagy megrovása.

5.12.3. Változó (3) az a tanuló, aki.

Az „Iskolarend” előírásait nem minden esetben tartja be.
A tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik.
Feladatait nem minden esetben teljesíti.
Előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva.
A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik.
Igazolatlanul mulasztott.
Osztályfőnöki intője van.

5.12.4. Rossz (2) az a tanuló, aki:

Az „Iskolarend” előírásait sorozatosan megsérti;
Viselkedése tanórán és tanórán kívül fegyelmezetlen, rendetlen.
Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti
Társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik.
Viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza.
Több alkalommal igazolatlanul mulaszt.
Több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a kategóriában felsorolt szempontok többségének teljesülnie kell.

5.13. A tanulók szorgalmának értékelésénél, az 1-8. évfolyamon a:

példás (5),

jó (4),

változó (3),

hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

5.14. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

5.14.1. Példás (5) az a tanuló, aki:

Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt.
Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi.
A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi.
Munkavégzése pontos, megbízható.
A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz.
Aktívan bekapcsolódik az iskolai projektek megvalósításába.
Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

5.14.2. Jó (4) az a tanuló, aki:

Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt.
Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik.
A tanórákon többnyire aktív.
Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti.
Taneszközei tiszták, rendezettek.

5.14.3. Változó (3) az a tanuló, akinek:

Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől.
Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti.
Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik.
Érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja.
Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

5.14.4. Hanyag (2) az a tanuló, aki:

Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében.
Az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg.
Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen.
Feladatait többnyire nem végzi el.
Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek.
A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül.
Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a kategóriában felsorolt szempontok többségének teljesülnie kell.

5.15. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

példamutató magatartást tanúsít, vagy
folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy
bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

5.16. Az iskolai jutalmazás formái.

5.16.1. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

szaktanári szóbeli és írásbeli dicséret,
napközis nevelői szóbeli és írásbeli dicséret,
osztályfőnöki szóbeli és írásbeli dicséret,
igazgatói írásbeli dicséret,
nevelőtestületi írásbeli dicséret.

5.16.2. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén oklevélben, vagy jutalomkönyvben

szaktárgyi teljesítményért,
példamutató magatartásért,
kiemelkedő szorgalomért,
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért írásbeli dicséretben részesíthetők.

5.16.3. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

5.16.4. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon,

bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek, és (vagy) jutalomtárgyat (elsősorban könyvet) kapnak

5.16.5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon,

bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. és (vagy) jutalomtárgyat (elsősorban könyvet) kapnak

5.16.6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

6.16.7. Az a tanulót, aki nyolc éven át kimagasló tanulmányi eredményt nyújtott, szorgalmával példát mutatott társainak, tanulmányi, sport vagy egyéb versenyeken képviselte iskolánkat, részvételével öregbítette az intézmény hírnevét a nevelőtestület „Zakupszky-díjban részesítheti. A díj odaítélésének elveit részletes szabályzat tartalmazza, mely az iskola SZMSZ-ének mellékletét képezi.

5.17. Azt a tanulót, aki

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
az „Iskolarend” előírásait megszegi, vagy
igazolatlanul mulaszt, vagy
bármely módon árt az iskola jó hírnevének

büntetésben lehet részesíteni.

5.18. Az iskolai büntetések formái:

szaktanári szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés;
napközis nevelői szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés;
osztályfőnöki szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés;
osztályfőnöki írásbeli intés;
osztályfőnöki írásbeli megrovás;
igazgatói szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés;
igazgatói írásbeli intés;
igazgatói írásbeli megrovás;
tantestületi írásbeli figyelmeztetés;
tantestületi írásbeli intés;
tantestületi írásbeli megrovás.

Az írásbeli büntetéseket az osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe be kell írni.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől a Házirendben a „súlyos jogellenességek” meghatározása fejezetében foglaltak szerint eltérhet.

A tanulók fizikai állapotának mérése

1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)

Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti.

Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre.

Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
PONTSZÁM	Évfolyam
1	1.00	1.10	1.23	1.34	1.45	1.55	1.64	1.72
2	1.03	1.13	1.26	1.37	1.48	1.58	1.67	1.75
3	1.06	1.16	1.29	1.40	1.51	1.61	1.70	1.78
4	1.09	1.19	1.30	1.43	1.54	1.64	1.73	1.81
5	1.12	1.22	1.34	1.46	1.57	1.67	1.76	1.84
6	1.15	1.25	1.37	1.49	1.60	1.70	1.79	1.87
7	1.18	1.28	1.40	1.52	1.63	1.73	1.82	1.90
8	1.21	1.31	1.44	1.55	1.66	1.76	1.85	1.93
9	1.24	1.34	1.47	1.58	1.69	1.79	1.88	1.96
10	1.27	1.37	1.50	1.61	1.72	1.82	1.91	1.99
11	1.30	1.40	1.53	1.64	1.75	1.85	1.94	2.02
12	1.33	1.43	1.56	1.67	1.78	1.88	1.97	2.05
13	1.36	1.45	1.59	1.70	1.81	1.91	2.00	2.08
14	1.39	1.48	1.62	1.73	1.84	1.94	2.03	2.11
15	1.42	1.52	1.65	1.76	1.87	1.97	2.06	2.14
16	1.45	1.56	1.68	1.79	1.90	2.00	2.09	2.17
17	1.48	1.58	1.72	1.82	1.93	2.03	2.12	2.20
18	1.51	1.62	1.76	1.85	1.97	2.07	2.16	2.24
19	1.54	1.66	1.80	1.89	2.01	2.11	2.20	2.28
20	1.57	1.70	1.84	1.94	2.05	2.15	2.24	2.32
21	1.61	1.74	1.87	1.98	2.09	2.19	2.28	2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
PONTSZÁM	Évfolyam
1	0.97	1.08	1.17	1.24	1.31	1.38	1.43	1.47
2	1.00	1.11	1.20	1.27	1.34	1.41	1.45	1.50
3	1.03	1.14	1.23	1.30	1.37	1.44	1.48	1.53
4	1.06	1.17	1.26	1.34	1.40	1.47	1.51	1.56
5	1.09	1.20	1.29	1.38	1.43	1.50	1.54	1.59
6	1.12	1.23	1.32	1.41	1.45	1.53	1.57	1.62
7	1.15	1.26	1.35	1.44	1.48	1.56	1.60	1.65
8	1.19	1.29	1.38	1.47	1.51	1.59	1.63	1.68
9	1.22	1.32	1.41	1.50	1.54	1.62	1.66	1.71
10	1.25	1.35	1.44	1.53	1.57	1.65	1.69	1.74
11	1.29	1.38	1.48	1.56	1.60	1.68	1.72	1.77
12	1.32	1.41	1.50	1.59	1.63	1.71	1.74	1.80
13	1.35	1.44	1.53	1.62	1.66	1.74	1.77	1.84
14	1.39	1.48	1.57	1.65	1.69	1.77	1.80	1.87
15	1.41	1.50	1.60	1.68	1.72	1.80	1.83	1.90
16	1.44	1.53	1.64	1.71	1.76	1.84	1.87	1.94
17	1.47	1.57	1.67	1.74	1.80	1.87	1.91	1.98
18	1.50	1.60	1.70	1.77	1.84	1.90	1.95	2.02
19	1.54	1.64	1.74	1.80	1.88	1.94	1.99	2.05
20	1.57	1.68	1.78	1.84	1.92	1.98	2.03	2.08
21	1.61	1.72	1.81	1.88	1.96	2.02	2.07	2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN

(A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.

Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,

2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,

3. ütemre visszanyit tarkórátartásba,

4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
PONTSZÁM	Évfolyam
1	20	22	24	26	28	30	32	34
2	24	26	28	30	32	34	36	38
3	28	30	32	34	36	38	40	42
4	32	34	36	38	40	42	44	46
5	36	38	40	42	44	46	48	50
6	40	42	44	46	48	50	52	54
7	44	46	48	50	52	54	56	58
8	48	50	52	54	56	58	60	62
9	52	54	56	58	60	62	64	66
10	56	58	60	62	64	66	68	70
11	60	62	64	66	68	70	72	74
12	64	66	68	70	72	74	76	78
13	68	70	72	74	76	78	80	82
14	72	74	76	78	80	82	84	86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
PONTSZÁM	Évfolyam
1	16	19	22	25	28	29	30	32
2	20	23	24	29	32	33	34	36
3	24	27	28	33	36	37	38	40
4	28	31	32	37	40	41	42	44
5	32	35	36	41	44	45	46	48
6	36	39	40	45	48	49	50	52
7	40	43	44	49	52	53	54	56
8	44	47	48	53	56	57	58	60
9	48	51	51	57	60	61	62	64
10	52	55	56	61	64	65	66	68
11	56	59	60	65	68	69	70	72
12	60	63	64	69	72	73	74	76
13	64	67	68	73	76	77	78	80
14	68	71	74	77	80	82	83	84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL

FOLYAMATOSAN

(A hasizmok erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel.

Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
PONTSZÁM	Évfolyam
1	25	28	31	34	36	38	40	42
2	30	33	36	39	41	43	45	47
3	35	38	41	44	46	48	50	52
4	40	43	46	49	51	53	55	57
5	45	48	51	54	56	58	60	62
6	50	53	56	59	61	63	65	67
7	55	58	61	64	66	68	70	72
8	60	63	66	69	71	73	75	78
9	65	68	71	74	76	78	80	82
10	70	73	76	79	81	83	85	87
11	75	78	81	84	86	88	90	92
12	80	83	86	89	91	93	95	97
13	85	88	91	94	96	98	100	102
14	90	93	96	98	100	102	104	106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
PONTSZÁM	Évfolyam
1	20	23	26	29	32	34	36	38
2	25	28	31	34	36	38	40	42
3	30	33	36	39	41	43	45	47
4	35	38	41	44	46	48	50	52
5	40	43	46	49	51	53	55	57
6	45	48	51	54	56	58	60	62
7	50	53	56	59	61	63	65	67
8	55	58	61	64	66	68	70	72
9	60	63	66	69	71	73	75	77
10	65	68	71	74	76	78	80	82
11	70	73	76	79	81	83	85	87
12	75	78	81	84	86	88	90	92
13	80	83	86	89	91	93	95	97
14	85	88	91	94	96	98	100	102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS ÉS -NYÚJTÁS

FOLYAMATOSAN

(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.

Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar).

Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást és – nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
PONTSZÁM	Évfolyam
1	5	7	9	11	13	15	17	19
2	7	9	11	13	15	17	19	21
3	9	11	13	15	17	19	21	23
4	11	13	15	17	19	21	23	25
5	13	15	17	19	21	23	25	27
6	15	17	19	21	23	25	27	29
7	17	19	21	23	25	27	29	31
8	19	21	23	25	27	29	31	33
9	21	23	25	27	29	31	33	35
10	23	25	27	29	31	33	35	37
11	25	27	29	31	33	35	37	39
12	26	28	30	32	34	36	38	40
13	27	29	31	33	35	37	39	41
14	28	30	32	34	36	38	40	42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
PONTSZÁM	Évfolyam
1	1	1	2	2	3	4	5	6
2	1	2	2	3	4	5	6	7
3	2	2	3	4	5	6	7	8
4	2	3	4	5	6	7	8	9
5	3	4	5	6	7	8	9	10
6	4	5	6	7	8	9	10	11
7	5	6	7	8	9	10	11	12
8	6	7	8	9	10	11	12	13
9	7	8	9	10	11	12	13	14
10	8	9	10	11	12	13	14	15
11	9	10	11	12	13	14	15	16
12	10	11	12	13	14	15	16	17
13	11	12	13	14	15	16	17	18
14	12	13	14	15	16	17	18	19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám	Minősítés
0 – 11	igen gyenge
12 – 22	Gyenge
23 – 33	Elfogadható
34 – 43	Közepes
43 – 52	Jó
53 – 63	Kiváló

5. feladat 12 ill. 6 perces futás az aerob állóképesség mérésére

Feladat: A tanuló saját ritmusában 12; 6 percig fut a 32 m sugarú körpályán

Értékelés: A 12; 6 perc alatt megtett távolság

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk:

	6 perc				12 perc
pontszám	1	2	3	4		5	6	7	8
1	600	650	700	750		1500	1600	1700	1800
2	650	700	750	800		1600	1700	1800	1900
3	700	750	800	850		1700	1800	1900	2000
4	750	800	850	900		1800	1900	2000	2100
5	800	850	900	950		1900	2000	2100	2200
6	850	900	950	1000		2000	2100	2200	2300
7	900	950	1000	1050		2100	2200	2300	2400
8	950	1000	1050	1100		2200	2300	2400	2500
9	1000	1050	1100	1150		2300	2400	2500	2600
10	1050	1100	1150	1200		2400	2500	2600	2700
11	1100	1150	1200	1250		2500	2600	2700	2800
12	1150	1200	1250	1300		2600	2700	2800	2900
13	1200	1250	1300	1350		2700	2800	2900	3000
14	1250	1300	1350	1400		2800	2900	3000	3100

Lányok:

	6 perc					12 perc
pontszám	1	2	3	4	5		6	7	8
1	450	500	550	600	1200		1300	1400	1500
2	500	550	600	650	1300		1400	1500	1600
3	550	600	650	700	1400		1500	1600	1700
4	600	650	700	750	1500		1600	1700	1800
5	650	700	750	800	1600		1700	1800	1900
6	700	750	800	850	1700		1800	1900	2000
7	750	800	850	900	1800		1900	2000	2100
8	800	850	900	950	1900		2000	2100	2200
9	850	900	950	1000	2000		2100	2200	2300
10	900	950	1000	1050	2100		2200	2300	2400
11	950	1000	1050	1100	2200		2300	2400	2500
12	1000	1050	1100	1150	2300		2400	2500	2600
13	1050	1100	1150	1200	2400		2500	2600	2700
14	1100	1150	1200	1250	2500		2600	2700	2800

AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

A házi feladatok legfontosabb funkciója a feladattudat kialakításán túl, a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

A házi feladatot úgy kell kijelölni, hogy azt a tanuló önállóan el tudja végezni.

Az írásbeli és szóbeli házi feladat mennyiségénél, nehézségi fokánál figyelembe kell venni a tanulók képességeit.

A házi feladatot a következő tanórán ellenőrizni kell.

Az SNI-s gyerekeknek nem adunk írásbeli házi feladatot.

Szünetekben nem adunk.

Tantárgyanként időkeretet jelölni:

alsóban: maximum 20 perec, felső tagozaton max: 30 perc

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

A pedagógiai program érvényességi ideje:

Az iskola 2012. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.
Ezen program határozatlan ideig érvényes, de kétévente felülvizsgáljuk, a tanévzáró értekezleten egy napirendi pontban tárgyaljuk.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

A nevelők minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására:

az iskola igazgatója;
a nevelőtestület létszámának egyharmada
a diákönkormányzat;
az iskola fenntartója
a települési önkormányzat tehet javaslatot.

2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják.

3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

A pedagógiai program egy-egy példánya mindenki számára hozzáférhető, a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

az iskola fenntartójánál;
az iskola nevelői szobájában;
az iskola igazgatójánál;
az óvodában.
Az önkormányzat honlapján: www.matraszentimre.hu
Az iskola honlapján: www.felsomatraiskola.hu

Közzétételi lista

Megtalálható az intézmény honlapján: www.felsomatraiskola.hu

Pedagógusaink adatai

Mérési adatok

Évismétlési mutatók

Házi feladat és dolgozatok szabály

LEGITIMÁCIÓ

A Felső-mátrai Zakupszky László Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programját nevelőtestület 2012. május 26-án tartott nevelési értekezletén elfogadta.

Mátraszentimre, 2012. május 26.

…………………………………

intézményvezető

A Felső-mátrai Zakupszky László Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programját az óvoda szülői munkaközössége 2012. május 24-én tartott ülésén véleményezte és elfogadását javasolta.

Mátraszentimre, 2012. május 24.

………………………………………

az óvoda SZMK vezetője

A Felső-mátrai Zakupszky László Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programját az iskola szülői munkaközössége 2012. május 24-én tartott ülésén véleményezte és elfogadását javasolta.

Mátraszentimre, 2012. május 24.

………………………………………

az iskola SZMK vezetője

A Felső-mátrai Zakupszky László Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programját az iskola diákönkormányzata 2012. május 23-án tartott ülésén véleményezte és elfogadását javasolta.

Mátraszentimre, 2012. május 23.

……………………………………….

az iskola diákönkormányzatának vezetője

A Felső-mátrai Zakupszky László Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programját az iskolaorvos és a védőnő véleményezte és elfogadását javasolta.

Mátraszentimre, 2012. május 25.

………………………………………… ………………………………………

iskolaorvos védőnő

A Felső-mátrai Zakupszky László Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programját Mátraszentimre Község Önkormányzat Képviselőtestülete 57/2012. (V.31). sz. határozattal a 2012. május 31-én tartott ülésén véleményezte és elfogadását javasolta.

Mátraszentimre, 2012. május 31.

………………………………………. polgármester

A Felső-mátrai Zakupszky László Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programját a fenntartó mátraszentimrei Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat 2012. május 31-én tartott ülésén 25/2012. (V.31.) sz. határozattal jóváhagyta.

Mátraszentimre, 2012. május 31.

………………………………………………..

a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

Felső-Mátrai Zakupszky László Általános Iskola És Óvoda

Pedagógiai program

BEVEZETÉS

Intézményünk adatai, arculata – helyzetelemzés

Az intézmény kapcsolatrendszere

Az intézményünkben folyó nevelő-oktató pedagógiai munka alapelvei

Gyermeki személyiség tisztelete

A gyermeki személyiség tisztelete

Az egyéni sajátosságok tisztelete

2. GYERMEKKÉPÜNK

4. NEVELÉSFILOZÓFIÁNK

5. JÖVŐKÉPÜNK

11. Képességfejlesztés

15. A szlovák kisebbségi nevelést megalapozó komplex foglalkozások

I. Pedagógiai alapelveink

II. Iskolánk céljai és feladatai

IV. Pedagógiai munkánk eszközei és eljárásai

A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében bevezetett eljárások, módszerek

(2010. május)

V. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos

pedagógiai feladatok

VI. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

VII. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

Tanítási óra

Tanítási órán kívüli tevékenységek:

VIII. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

IX. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő gyermekek valamint a tehetséges gyermekek kiszűrése

A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küszködő gyermekek kiszűrése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése, valamint a tehetséges gyermekek felkutatása iskolánkban minden pedagógus feladata.

A diagnosztizálás, szűrés alapján

E tevékenység színterei és formái

Rövid távú céljaink

Erőforrások

Módszerek

Xi. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

XII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek, valamint a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

I. HELYISÉGEK

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

Igazgatói iroda

III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének valamint a tanulók magatartása szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái

A pedagógiai program érvényességi ideje: