A mocsarakban talált első síléc korát 2000-4000 évesre becsülik. A finn suksi szó, amely sít jelent, nagyjából 4500-5000 éves.
Több olyan barlang- illetve sziklarajzot is találtak, amelyek a korai kőkorszakból valók, ezen sílécet használó emberek találhatók. Ezek közül a legrégebbi az 1929-ben feltárt, sízőt ábrázoló rajz, amelyre a norvég Rödöy-szigeten találtak meg. Ezen sziklarajz mellet számtalan egyéb leletet is felfedtek. (Zalavruga környékén),amelynek korát 4000 évre becsülik.
A síléc kialakulása
A sí kialakulásának fő terepe a hóval borított és a vizenyős területek voltak. A korai időkben az ember még vadászó életmódot folytatott, azonban a nagy hóban, vagy mocsaras területeken a fürge állatok előnyben voltak a lassan nehézkesen mozgó vadásszal szemben. Rájöttek, hogy ha megnövelik a cipőjüknek a területét akkor sokkal gyorsabban tudnak előre haladni, ugyanis így kevésbé süllyednek be a hóba vagy a mocsárba. Később aztán ezt a hótalpat tovább fejlesztették, nádat kötöttek rá és a talpat teljesen befedték nyers bőrrel (többek között) és méretét is megnövelték, így már nem csak lépni, hanem csúszni is lehetett vele.
A sí származási helyei
Ha az egész világot nézzük, akkor Észak-Európa, Észak-Ázsia és Észak-Amerika, ha Európát akkor Skandinávia, Lappföld és Finnország területeiről származik a síléc.
S hol tart ma a síelés?
Ma már több helyre is lehet menni síelni, modern sípályák vannak. Már nem vadászatra használjuk, hanem mint egy sport, úgy tekintünk rá. Ma már nagyon sok gyerek méretteti meg tudását versenyeken és veszi komolyan a síelést. Vannak nagyon sikeres versenyzők is. Nagyon érdekes belegondolni, hogy régen az emberek mire használták a sít és hogy most mire használjuk. Mi már egy szórakozásnak vesszük, de akkoriban az emberek úgy tekintettek rá, mint az élelemszerzés egyik feltétele. Ma már a sípályákon nem kell élelmet fogni, mert már vannak éttermek és modern sífelvonók. Az akkori ember nem is gondolta volna, hogy ma mire használjuk!
Az összeállítást készítette:
Bolyóczki Zita
7. osztály
