Hosszú szünet után május 25-én újra kinyitotta kapuit az óvoda. Mindenki életében eddig soha nem tapasztalt feladatokat és nehézségeket tárt elénk az élet. Március első felében az utolsó pillanatig sem gondoltuk, hogy az óvodákat is bezárják. Nem is számoltuk ezzel a lehetőséggel. Így mindenkit hidegzuhanyént ért, hogy holnaptól, már nem jönnek óvodába a gyerekek és mi sem.  Összeültünk pedagógusok és átbeszéltük milyen teendőink vannak, amiket esetleg ebben a helyzetben megtudnánk oldani. Sikerült egy elég hosszú listát összeírni, ami napról napra csak hosszabb lett.  Így mi minden nap bejártunk hol az óvoda épületébe, hol az iskola épülete adott számunkra lehetőséget a munkára. Az iskolába azért is kellett áthelyezkednünk, hiszen kihasználva a rendkívüli helyzetet elkezdődött az óvoda teljes tisztasági festése és a gyermekmosdó padló burkolatának cseréje. A munkák végeztével elkezdődött a nagytakarítás és az alapos fertőtlenítés. Végül elérkezett a május 25-e, amikor már reggel megérkezett az ovibusz és újra hangos gyerekzsivajjal telt meg ez óvoda és udvara. A gyereklétszám 80%-a kezdte újra az ovit, akik azóta is kitartóan járnak. Első nap egyből észrevették a gyerekek, hogy mennyi minden változott és volt, aki el is kezdte a „leltározást” minden játék megvan-e. Nagyon várták már, hogy barátaik körében legyenek és meséljenek ki mit csinált ebben a hosszú szünetben.

_{Szöveg és kép: Szabad Dominika}