Felső-Mátrai Zakupszky László Általános Iskola És Óvoda

Óvodánk házirendje a 2020/2021-es tanévre

Felső-mátrai Zakupszky László Általános Iskola és Óvoda

Házirendje

 

Szeretettel és tisztelettel köszöntjük a Felső-mátrai Zakupszky László Általános Iskola és Óvodában!

 

E belső szabályozó dokumentumunk készítésénél a jogszabályi elvárásokat, az elmúlt évek gyakorlatára építve az Önök elvárásait, jogait és kötelességeit, valamint gyermekeik mindenekfelett álló érdekeit vettük figyelembe. Kérjük, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig, és a gyermekek, valamint az eredményes együttműködés érdekében törekedjenek a benne foglaltak be tartására! A házirendünkben megfogalmazott szabályok az óvodánkba történő jogszerű belépéstől az intézmény elhagyásáig terjedő időkre, illetve – évente, a szülőkkel történő megállapodás szerint – a nevelési időn túl, vagy az intézmény épületén kívül szervezett programok ideje alatt érvényesek.

 

Az elkövetkező években közös lesz az örömünk és a felelősségünk a gyermekek nevelése során. Szeretnénk, ha kapcsolatunk a kölcsönös bizalomra és tiszteletre épülne, melyben valódi nevelőpartnerek lehetnénk. Ahhoz, hogy ez az együttműködés eredményes és hosszabb távon sikeres legyen, engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljuk az óvoda életét meghatározó fontosabb szokásokat, szabályokat. Bízunk benne, hogy ezzel segítjük Önöket az eligazodásban, a megértésben, és a gyermeki, valamint a szülői jogok és kötelességek megismerésében.

 

Kérjük Önöket, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig, és a gyerekek, valamint az intézmény zavartalan működése érdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására!

 

Bevezető

 

A házirend jogszabályi háttere:

 

  • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény
  • évi LXXIX. törvény a közoktatásról
  • A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VII. 31.) EMMI rendelet,
  • A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
  • 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
  • Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV.26.) korm. rendelet.
  • A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012 (VIII.28.) korm. rendelet.
  • Az intézmény Alapító Okirata
  • Szervezeti és Működési Szabályzat
  • Helyi Pedagógiai Program

 

 

 Az intézmény adatai:

 

Neve:                                      FELSŐ-MÁTRAI ZAKUPSZKY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA

OM azonosító:                       031546

         Az intézmény székhelye:        3235 Mátraszentimre, Eötvös utca 5-7.

         Alapító szerve:                       Mátraszentimre Község Képviselőtestülete

                                                         3235 Mátraszentimre

         Felügyeleti szerve:                  Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat

                                                         3235 Mátraszentimre, Rákóczi u. 16.

         Az intézmény telefon/fax száma: 06/37-376-412

                                                                  06/37-376-410

         Intézményvezető neve:           Lászlóné Hajnal Márta Csilla

         Az óvoda vezetőjének neve:   Komlósiné Böszörményi Beáta

         Az óvoda vezetőjének fogadó órája:

Az éves munkatervben meghatározott időpontban

         Az óvoda logopédusa:            Gaál Katalin

         Elérhetősége:                          Az éves munkatervben meghatározott időpontban

         Az óvoda fejlesztőpedagógusa: Gaál Katalin

         Elérhetősége:                          Az éves munkatervben meghatározott időpontban

 

A házirend célja, hogy megállapítsa:

 – a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásának módját,

– a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket,

– az óvodai munkarendet, a tevékenységek – foglalkozások – rendjét, az óvoda és helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az óvodához tartozó területek használati rendjét.

 

A házirend hatálya:

 

A házirend személyi hatálya kiterjed:

 

– az óvodával jogviszonyban álló minden gyermekre, pedagógusára, illetve valamennyi alkalmazottjára, valamint a szülőkre,

– az intézményben munkát ellátó alkalmazottakra (pl.: szerelők, ételszállítók),

– és az intézménybe járó óvodás gyermekekre és szüleikre vonatkozik.

 

A házirend időbeli hatálya:

 

– az elfogadott házirend az óvoda vezetőjének a jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól, ezzel egy időben az előző házirend hatályát veszti.

– a gyermekek és szüleik vonatkozásában az intézményi gyermeki jogviszony kezdetekor keletkezik és az intézményi gyermeki jogviszony megszűnéséig tart,

– kiterjed a teljes nevelési évre, beleértve a szüneteket is.

 

A házirend területi hatálya:

 

– a házirend előírásait az intézmény területén azon magatartási szabályait, melyek értelmezhetőek az intézménybe érkezéstől az óvoda egész területére érvényes (épület, udvar), továbbá kiterjed az intézmény szervezésében, a pedagógiai program megvalósításához kapcsolódó, óvoda épületén kívüli rendezvényekre, programokra, közlekedésre (séták, kirándulások, stb.).

 

A házirend hatályba lépésére vonatkozó szabályok:

 

  • a Házirendet az óvoda vezetője készíti el,
  • a Házirend nevelőtestület elfogadásával válik érvényessé és lép hatályba,
  • a Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülői közösség véleményezési jogot gyakorol,
  • a Házirend jogforrás, melynek megsértése jogsértés.

 

Felülvizsgálata:

évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően.

 

Módosítása:

az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület, szülők és a Kt. elnöke.

 

A házirend nyilvánosságra hozatala:

 

  • Szülői értekezleten történik, majd a megismerhetőség folyamatos biztosítása céljából hivatalos dokumentáció részeként kifüggesztésre kerül az óvodai csoport öltözőjében, hozzáférhető az irodában.

 

A házirend egy-egy példányát megkapja:

 

– a gyermek beiratkozásakor minden szülő,

– a szülői szervezet elnöke,

– valamennyi pedagógus és egyéb foglalkoztatott, melyet aláírásukkal igazolnak.

 

 

Pedagógiai munka az óvodában

 

Az óvodai életet, a tevékenykedtetéseket az óvodának oly módon kell megszerveznie, hogy a szülők és a fenntartó igényei szerint az Országos Óvodai Alapprogramnak megfelelően eleget tudjon tenni a gyermekek nevelésével, ellátásával, és gondozásával összefüggő feladatainak.

 

Helyi pedagógiai programunkban meghatározott nevelési céljaink:

 

  • A környezettudatos életvitel, ökológiai szemlélet megalapozása.
  • Gyermekeinkben felébreszteni a tudásvágyat, megismertetni a jól végzett munka örömét, az alkotás izgalmát.
  • Környezetével, saját magával szemben igényes, pozitív „Én-képű” gyermeki személyiség kialakítása.
  • A művészetekhez fűződő pozitív érzelmi kapcsolatok megalapozása.
  • Gyermeki világkép alakítása.
  • Az előbbiek megvalósításával célunk a gyermekek ÉLET – re nevelése.
  • Sokoldalú képességfejlesztéssel az iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, közösségi és érzelmi érettség kialakításának biztosítása.

 

Óvodánk specialitásai:

 

  • Környezettudatos életvitel megalapozása – természet és állatvédelem.
  • A környezeti értékek felismerése – tudatformálás
  • Kirándulások
  • Tehetségígéretek segítése
  • Nagycsoportosok ingyenes vízhez szoktatása az Önkormányzat Képviselőtestület jóvoltából
  • Szlovák nyelvoktatás
  • Szlovák Nemzetiségi Óvoda vagyunk

 

 

Óvodai élet rendje

 

Az Óvoda nevelési év rendje:

 

  • Kialakításában figyelembe vettük, hogy a szülők gyermeküket az óvodai tevékenységünk zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék.
  • A környezeti nevelés és az egészséges életmód támogatásának szempontjai szerint került kialakításra.

 

 

Nevelési év meghatározása

A nevelési év két szakaszból áll: intenzív nevelési-fejlesztési szakasz szeptember 1 – június 4-ig tart,

a nyári élet június 7-től augusztus 31-ig tart.

A nyári zárás időpontjai

A nyári szünet a takarítási munkálatok, szülői igények, konyhai leállás és a szabadságolások függvényében a Fenntartó által meghatározott időben 4-5 hét. Folyó év február 15-ig tájékoztatjuk a szülőket.

Az ügyeletek megszervezésének rendje záráskor, illetve nevelési nélküli napokon

Évente maximum 5 napot vesz igénybe az óvoda, ilyenkor az óvoda zárva tart, gyermekeket nem fogadunk. A nevelés nélküli munkanapok pontos idejéről 7 munkanappal hamarabb értesítjük a szülőket.

A heti nyitva tartás

Ötnapos munkarendben hétfőtől péntekig

A napi nyitva tartás

Reggel 7,30 órától – délután 16,00 óráig

 

A munkarendben bekövetkezett változásokat időben közöljük.

 

Hetirend:

 

A gyermekekkel a tevékenykedtetések (egyéni-, mikro-csoportos formában) egész nap folyamatosan történnek.

 

Napirend:

 

A gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására törekszünk, így az óvodai napirendben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek melyek segítik a gyermeket eligazodni az időben, szabályozzák tevékenységeit, ritmust adnak napjainknak. Mindezek kihatnak életfolyamataira, érzelmi biztonságára is.

 

 Ez természetesen nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk a gyermekek igényeit, csupán felkínálunk tevékenységeikhez egy olyan rugalmas időkeretet, amihez életkorának, fejlettségének megfelelően fokozatosan megtanul alkalmazkodni.

 

A napirend biztosítja a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek megvalósítását, mely növekvő időtartamú (5-35perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósul meg.

 

Az évszakokhoz igazodva az óvodánk sajátosságait figyelembe véve, a gyermekek fokozott mozgásigényét előtérbe helyezve tervezzük a csoportok napirendjét.

 

Napirendi javaslat: szeptember 01 – június 4-ig

A tevékenységek

Kezdete

Vége

Időtartama

Megnevezése

7.30 óra

9.00 óra

1óra 30 perc

Gyülekező, szabad játék, készségfejlesztés

9.00 óra

9.30 óra

30 perc

Tisztálkodás, terítés, tízórai

9.30 óra

11.45 óra

2 óra 15 perc

Szabad játék, mindennapos mozgás, kötött vagy kötetlen tevékenykedtetés, tanulás, kirándulás, séták, öltözködés, egyéb testápolási teendők, udvari játék

11.45 óra

15.00 óra

3 óra 15 perc

Előkészületek az ebédhez, terítés.

Testápolási teendők, étkezés.

Készülődés a pihenéshez, fogmosás, tisztálkodás.

Pihenés

15 óra

16 óra

1 óra

Ébredés, testápolási teendők, uzsonna.

Szabad játék hazamenetelig.

 

 

Napirend javaslat: június 7. – augusztus 31-ig

A nyári időszakban a főbb napirendi pontok betartásával lehetőséget biztosítunk a jól szervezett játékos tevékenykedtetésre.

 

A tevékenységek

Kezdete

Vége

Időtartama

Megnevezése

7.30 óra

9.00 óra

1 óra 30 perc

Gyülekező, szabad játék

9.00 óra

10.00 óra

1 óra

Tisztálkodás, terítés, tízórai

10.00 óra

11.45 óra

1 óra 45 perc

Szabad játék, kötetlen tevékenykedtetés, kirándulások, séták, udvari játék

11.45 óra

15.00 óra

3 óra 15 perc

Előkészületek az ebédhez, terítés.

Testápolási teendők, étkezés.

Készülődés a pihenéshez, fogmosás, tisztálkodás.

Pihenés

15 óra

16 óra

1 óra

Ébredés, testápolási teendők, uzsonna.

Szabad játék hazamenetelig.

 

 

 

Nevelési időben szervezett intézményen kívüli tevékenységekkel, (pl. séták, kirándulások) foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok:

 

Szülők tájékoztatása :

  • A csoport faliújságján keresztül, mikor, hova milyen közlekedési eszközzel, és esetleges költség vonzata
  • A szülők az első szülői értekezleten aláírásukkal adják beleegyezésüket az óvodán kívüli tevékenységekben való részvételhez

 

 

Nevelési időn túli, az intézményen kívüli tevékenységekkel kapcsolatos szabályok:

 

  • Kezdeményezése: a gyermekek, szülők, pedagógusok igényei, szükségletei szerint szervezhetők a nevelési időn túli tevékenységek, foglalkozások.
  • Részvétel: a nevelési időn túli tevékenységek, (pl. kirándulás, egyéb óvodán kívüli program) hirdetmény formájába jelennek meg a csoportok faliújságján. A jelentkezés, az igénybevétel önkéntes

 

 

A gyermekek érkezésének és távozásának rendje

 

  • A helyes napirend kialakítása, az óvodai tevékenységek zavartalan működése és a csoport nyugalma érdekében legkésőbb 8 óra 30 percig, középső és nagycsoportosok legkésőbb 8 óráig (logopédiai foglalkozás, egyéb fejlesztések miatt) kérjük, érkezzenek meg. A mese folyamatát, a körjátékozást, tornát vagy egyéb foglalkozást lehetőleg ne zavarják meg.
  • Az épületbe való érkezés, bekísérés folyamatában egy gyermek/ egy szülő hozzátartozó vehet részt. Kérjük, amennyiben megoldható testvér se tartózkodjon az épületben! A gyermek átadása során az öltözőben a szülő lehetőleg a legkevesebb ideig tartózkodjon.
  • A gyermeket e nevelést segítő alkalmazott (dajka) a gyermeköltözőben veszi át a szülőtől, majd a gyermekmosdóban virucid hatású kézmosó folyadékkal való kézmosás után kíséri a csoportszobába.
  • A vészhelyzetre való tekintettel az otthonról hozott játékok behozatala nem megengedett!
  • A kezdeményezések és foglalkozások ideje a csoportban 8 órától folyamatosan. A szülő köteles biztosítani azt, hogy a gyermeke az óvodai foglalkozásokon részt vegyen.
  • Az óvodát a gyermekek biztonsága érdekében 30 – 12.30 és 13.00 – 15.00 között zárva tartjuk.
  • A délutáni uzsonna 15.30 óráig tart. Ha közben jönnek a gyermekekért, kérjük, várják meg, hogy a gyermekek bent az étkezőben, asztalnál ülve fogyaszthassák el az uzsonnát. Ezt a kulturált viselkedésről vallott elveink, és a tisztaság megőrzése érdekében, a közös nevelési elveinket szem előtt tartva kérjük, hogy tartsák be!
  • Kérjük, hogy a gyermekeket minden esetben (kivétel: a kisbusszal érkezők) kísérjék be az óvodába és személyesen adják át az óvodapedagógusnak. Elengedett, felügyelet nélkül hagyott gyermekekért felelősséget nem tudunk vállalni, mert az óvodapedagógus nem tud a gyermek megérkezéséről. Távozásukat az óvodapedagógusnak jelezzék, mert csak ebben az esetben tudunk felelősséget vállalni a gyermekekért.
  • A szülő írásos engedélye szükséges ahhoz, hogy az óvodapedagógusok a gyermeket kiskorú testvérrel, nagyszülővel vagy az óvodapedagógus számára ismeretlen személlyel hazaengedjék. Az írásos engedélyt a szülőnek át kell adnia az óvodapedagógusnak, legkésőbb az aktuális nap reggelén.
  • Az ebéd utáni távozásra 12.30 – 13 óra között van lehetőség.
  • A délutáni hazamenetel kezdő időpontja 15 óra.
  • A családban bekövetkezett válás esetén bírósági, vagy gyámhatósági határozatban foglaltak szerint adjuk ki a gyermeket. Ennek hiányában kötelesek vagyunk mindkét szülő számára a szülői jogokat biztosítani.
  • Az óvoda nem láthatási és kapcsolattartási terület.
  • A szülőktől pontos telefonszámot és elérhetőséget kérünk, annak érdekében, hogy szükség esetén azonnal értesíthessük őket. Amennyiben a gyermekért nem jönnek az óvoda zárásáig, 16 óráig, az óvodapedagógus kötelessége először telefonon felkeresni a szülőt, majd ha ez nem vezetett eredményre a gyermeket a Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz rendőri kísérettel elvinni.
  • Ha a gyermekért érkező szülő nem cselekvőképes (alkoholos befolyásoltság, kábítószer hatása alatt álló, stb.), a gyermeket nem viheti el az óvodából. Ilyen esetben értesítjük a másik szülőt vagy a gyermek egyéb hozzátartozóját, ha az nem lehetséges, akkor intézkedünk a gyermek biztonságos elhelyezéséről (átmeneti gyermekotthoni elhelyezés). Többszöri előfordulás esetén a gyermekvédelmi megbízott megteszi jelzési kötelezettségét a Gyermekjóléti Központ felé.
  • Az óvoda udvarát a szülők a gyermekeikkel nem használhatják játszótérként. Amikor megérkeznek gyermekükért köszönés után hagyják el az óvoda udvarát, mert a pedagógus számára áttekinthetetlenné válik, kikre kell vigyáznia.

 

Az óvodában és az óvoda környékén kérjük, fokozottan vigyázzanak a tisztaságra, óvjuk közösen környezetünket!

 

 

Óvodai felvétel, átvétel eljárási rendje

 

Óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítésének rendje:

 

  • A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a harmadik életévét a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában kötelezett óvodai foglalkozáson részt venni.
  • Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.
  • A jegyző a szülő írásbeli kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.
  • Az óvodai beiratkozásra tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor, a Fenntartó által meghatározott időpontban.
  • Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik, melynek idejéről a beiratkozást megelőzően harminc nappal hirdetmény formájában értesülhetnek a szülők, illetve az év folyamán folyamatosan, amennyiben üres férőhellyel rendelkezünk.
  • Elsősorban azt a kisgyermeket kell felvenni, aki az óvoda működési körzetében lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkezik, betöltötte harmadik életévét, továbbá az ötödik életévét betöltötte és óvodaköteles, az esélyegyenlőségi törvény alapján az aki hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, gyámhatóság kezdeményezte, napközbeni ellátásra jogosult.
  • Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
  • A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.
  • Az óvodai felvétel a szükséges dokumentumok bemutatásával lehetséges, amelyet a mindenkor érvényben lévő jogszabály határoz meg: a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a szakértői bizottság szakértői véleménye szükséges.
  • A felvételről, átvételről az óvodavezető dönt.
  • A gyermekek szüleit az óvodavezető határozatban értesíti a felvételről, elutasításról a jogszabályi előírások betartásával.
  • Az a gyermek, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, tankötelessé válik. A törvényes képviselő, vagyis a szülő vagy gyám kérelmére az Oktatási Hivatal döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Ha szakértői bizottsági szakvélemény a gyermek esetében nem áll rendelkezésre, az Oktatási Hivatalhoz 2021. január 1. napjától 2021. január 15. napjáig lehet kérelmet benyújtani.

 

Az óvodában heterogén (vegyes) csoport működik.

Igénybevételének feltételei:

  • megbízható ágy-, és szobatisztaság (kivétel a kórképhez csatlakozó inkontinencia),
  • egészséges testi állapot, orvosi vizsgálat igazolása,
  • a kedvezmények igénylésének jogosultságát igazoló dokumentumok,
  • az étkezés térítési díj befizetése.

 

Sajátos nevelési igényű, óvodáskorú gyermek esetében, óvodába lépéskor a gyermeknek rendelkeznie kell és az óvoda rendelkezésére kell bocsájtania a következő dokumentumokat:

  • orvosi diagnózist, vagy a vizsgálat folyamatáról szóló igazolásokat,
  • megelőző pszichológiai, gyógypedagógiai véleményeket, vizsgálati eredményeket,
  • szükséges gyógyszerekről szóló orvosi igazolást,
  • szakértői véleményt.

 

Óvodai átvétel:

  • Az óvodai átvételről az óvoda vezetője dönt. A távozásról „Értesítés óvodaváltozásról” igazolást kérünk.
  • Az óvoda köteles átvenni azt a gyermeket, aki a törvény szerint köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetben található, illetve a hátrányos helyzetű, illetve azt a gyermeket, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján jogosult napközbeni ellátásra, férőhely függvényében.

Óvodai elhelyezés megszűnése:

  • ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, ha a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad,
  • a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,
  • a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,
  • az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort,
  • amennyiben a szakértői bizottság a gyermek áthelyezéséről döntött.

 

Külföldi állampolgárságú gyermekek az óvodában:

A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, illetve akkor tanköteles Magyarországon, ha:

– menedékjogot kérő, menekült, menedékes,

– a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,

– a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

 

A feltételek meglétét a gyermek nevelési – oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.

 

Igazolni kell:

  • állampolgárságát,
  • az országban tartózkodás jogcímét.

 

 

Beiratkozás

 

A szülőktől kérjük:

  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
  • a gyermek TAJ számát,
  • a gyermek és szülő lakcímigazoló és/vagy tartózkodási engedély kártyát, EU-kártyát (nem magyar állampolgárságú szülőre vonatkozóan),
  • a szülő személyi igazolványát.

 

 

A beiskolázás óvodai feladatainak szabályai, eljárási rendje

 

A gyermekek beiskolázását mindenkor érvényes törvényi szabályozások és a fejlődési mutatók határozzák meg. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség mutatóit a Pedagógiai Programunkban fogalmaztuk meg.

 

  • Az a gyermek válik tankötelessé, aki az adott nevelési év augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben,
  • az a gyermek, akinek az esetében a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül nevelésben, a gyermek maximum 8 éves koráig maradhat óvodában szakértői vélemény alapján,
  • véleménykülönbözőség esetén – szülő, pedagógus- a szakszolgálat szakértői véleményét kell kikérni a gyermek beiskolázásával kapcsolatban,
  • az a gyermek, aki augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, még egy óvodai nevelésben részesülhet óvodavezetői javaslat alapján,
  • ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget 6 éves kor előtt eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti
  • a tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

 

A gyermekek értékelésének szempontjai, rendje:

 

  • a gyermekek fejlődésének nyomon követésére kidolgozott fejlettségmérő lapokat „Fejlődési Napló”- az óvodába lépéstől folyamatosan vezetjük, mely tartalmazza az anamnézist, szociális, értelmi, verbális és testi fejlődését.
  • félévenként értékeljük az óvodapedagógusok megfigyelésein alapuló fejlődési irányokat, meghatározzuk a szükséges differenciált pedagógiai feladatokat a gyermek harmonikus fejlődés elérése érdekében,
  • a dokumentációkba a gyermek szülője bármikor betekinthet, illetve évente kétszer aláírja, hogy tájékoztatták gyermeke fejlődéséről,
  • fejlesztőpedagógus és a logopédus az adott nevelési évben tanköteles korú gyermekeknél diagnosztikus mérést végez szülői hozzájárulással, az eredményről és a megfelelő fejlesztési lehetőségekről fogadóóra keretén belül tájékoztatjuk az érintett szülőket
  • évközben folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket gyermekük fejlődéséről, szükség esetén egyéb vizsgálatokra küldjük a gyermeket.

 

A tankötelezettség kezdetéről

  • az óvoda vezetője
  • ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt,
  • az óvoda vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

 

Az óvodavezető legkésőbb az iskolai beiratkozást megelőző héten kiadja az Óvodai Szakvéleményt. Az óvodai szakvélemény eredeti példányát a szülő kapja meg, mely a gyermek iskolai beíratásához szükséges dokumentum. A másolati példányát az óvodai irattárban kell megőrizni. Az óvodai szakvéleményt a szülő és az óvodavezető aláírása hitelesíti. Amennyiben a gyermek további egy évig óvodai nevelésben részesül, a szakértői vélemény egy példányát az önkormányzat jegyzőjének továbbítjuk.

 

A gyermekek által behozott tárgyainak, játékainak elhelyezési, illetve bejelentési szabályai

 

  • A gyermek az óvónő tudtával és beleegyezésével otthonról behozhatja kedvenc játékát, mely számára érzelmi biztonságot nyújt, és a többi gyermek számára sem balesetveszélyes (plüss állatok, kisebb értékű autók, mesekönyv).
  • Bejelentési kötelezettséggel tartozik a szülő a gyermekek által az intézménybe behozott dolgokról (játék, könyv, stb.) a csoportban benn tartózkodó óvodapedagógusnak.

 

Az óvodai bejáráshoz nem szükséges dolgok bevitelének szabályai:

 

  • A behozott játékokért kártérítési kötelezettséget nem vállalunk.
  • A gyermekeknek tilos a gyűrű, nyaklánc, karkötő, fülbevaló viselése. Az ékszerek elvesztéséért illetve az ékszerekből adódó balesetekért az óvoda felelősséget nem vállal.
  • Az óvodába behozott rollerért, szánkóért, kerékpárért, babakocsiért, stb. az óvoda felelősséget nem vállal, mivel őrzését nem tudjuk biztosítani, elviteléről a szülő köteles gondoskodni.

 

 

Gyermekek ápoltsága, ruházata az óvodában

 

  • A szobai, udvari váltóruhát, cipőt egészségi és kényelmi szempontok szerint válasszák ki (a papucs használata balesetveszélyes, ezért óvodánkban használata nem megengedett).
  • A gyermek óvodai ruházata legyen az időjárásnak megfelelő, kényelmes, praktikus, ne gátolja a különféle tevékenységek végzésében. Az öltözék, cipő, jellel való ellátását kérjük az elcserélés elkerülése érdekében. A ruhákat, cipőket a kijelölt helyen, az öltözőben, a gyerek saját polcán helyezzék el. A polcra tegyenek pótruhát (fehérnemű, zokni, póló), pihenéshez pizsamát kérünk.
  • Tornafelszerelés meglétéről (az óvodapedagógus kérése alapján – nadrág, póló) és annak tisztaságáról gondoskodjanak a heti nagymozgás napján.
  • Óvodai ünnepélyek alkalmával a gyermeket alkalomnak megfelelően kérjük öltöztetni (fehér blúz, ing, sötét szoknya, nadrág).
  • A gyerekek, kényelmes, tiszta ruhában, gondozottan járjanak óvodába. A gyermek akkor ápolt, ha a teste, a haja, illetve a körme tiszta, az utóbbi megfelelő méretűre le van vágva.

 

A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

 

A gyermek távolmaradásával, mulasztásával kapcsolatos szabályok:

 

Ha a gyermek az óvodai foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolni kell. A gyermek távolmaradását a szülőnek minden esetben jelentenie kell.

 

A mulasztást igazoltnak tekintjük:

  • előre látható ok miatt a szülő írásban előzetesen bejelentette az óvónőnek,
  • ha a távolmaradás napján, telefonon bejelenti a szülő, e bejelentést a szülő a lehető leghamarabb írásban igazolja,
  • ha a gyermek beteg volt a mulasztás igazolására orvosi igazolás szükséges annak érdekében, hogy igazolt legyen az a tény is, hogy a gyermek egészséges, és látogathatja az intézményt. Az igazolást papír alapon fogadjuk el. Az igazolásnak tartalmaznia kell, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja az óvodát, valamint, a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időszakát. Ennek hiányában az óvodapedagógus a gyermeket nem veheti be!
  • ha a gyermek hatósági intézkedés miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A gyermek hiányzását a hatóság által kiállított igazolással kell igazolni.

 

A hiányzás igazolását az óvodai nevelésben való ismételt megkezdését követően, betegség esetén első napon, egyéb esetekben legkésőbb 3 napon belül kell benyújtani. Ha a gyermek távolmaradását a szülő nem igazolja, akkor a mulasztást igazolatlannak tekintjük.

  • Ha az óvodaköteles gyerek egy nevelési évben öt nevelési napnál többet van igazolatlanul távol az óvoda vezetője a hatályos jogszabályok figyelembe vételével értesíti a gyermek lakóhelye szerinti gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot.
  • Ha a gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.
  • Ha a gyermek az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

 

 

Az étkezés rendje az óvodánkban

A térítési díj kötelezettséggel, és a visszafizetésre vonatkozó szabályok

 

Az óvodai étkezések időpontjai:

 

Tízórai: 9,00 – 9,30 óráig

Ebéd: 12 – 13 óráig

Uzsonna: 15 – 15,30 óráig

 

A gyermekek napi háromszori étkezésének megszervezését az óvoda biztosítja, mely

élelmiszerekből az ételmintát 72 órán át megőrizzük, kivéve: kirándulások alkalmával

a szülő által készített kiegészítő tízórai, valamint az egész csoport számára vitamin pótlására szolgáló plusz gyümölcs, zöldség.

 

Az óvoda területén a gyerek egyéni etetése, nassoltatása otthonról hozott élelmiszerrel

a többi gyerek előtt (csokoládé, cukorka, banán stb.) nem etikus, valamint az óvoda tisztán tartását (öltöző, folyosó) is zavarja.

 

Tej, liszt, stb. érzékenység, cukorbetegség esetén az eltérő étkezés megrendelésére

lehetőség van, orvosi igazolás csatolása szükséges.

 

Az otthon készített süteményt csak akkor fogyaszthatják el a gyerekek, ha valamennyi alkotóelemről (tojás, liszt, tej, stb.) a vásárlás helyéről számlát hoznak. Készen vásárolt cukrászsütemény esetén az üzlettől, cukrászdától ISO, pecséttel ellátott igazolást (nem számlát) kell kérni. Ez EU-s, HACCP előírás, melytől nem tudunk eltekinteni.

 

Étkezési térítési díjak befizetésének rendje:

 

  • Az étkezéstérítési díjat a mindenkor érvényben lévő törvények és rendeletek szerint kell fizetni.
  • Befizetés a helyi önkormányzat gazdasági irodájában történik. Az óvodapedagógusok térítési díjat nem vehetnek el, a szülő felelőssége, hogy a meghatározott napokon eleget tegyen kötelezettségének.
  • Amennyiben a gyerek részére az étkezés térítésmentes, a szülőnek/gondviselőnek a befizetési napokon nyilatkoznia kell (aláírásával), hogy igényli az étkezést.

 

Étkezések lemondása, jóváírás rendje:

 

Hiányzás esetén az étkezés lemondása, telefonon időpont megjelöléssel Huszár Péter élelmezésvezetőnél történik, reggel 8 óráig. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, és a következő befizetéskor írható jóvá. Amennyiben a gyerek a lejelentett napok után továbbra is hiányzik, újra le kell jelenteni, mert a folytatás nem automatikus.

 

Óvodapedagógus ebéd kijelentést nem vehet át. Amikor a szülő az óvodapedagógust tájékoztatja, hogy a gyermeke beteg, az nem azt jelenti, hogy egyúttal az ebéd kijelentés is megtörtént.

 

Be nem jelentett esetben:

  • az étkezés díját kiszámlázzák annak a szülőnek, aki ingyenes étkezést vesz igénybe,
  • aki fizetős, az étkezési díj visszatérítésre nem jogosult! Az étel le-és megrendelésének időtartama 24 óra, reggel 8 óráig bejelentett hiányzás esetén.

 

A hiányzás esetén az étkezést akkor is le kell mondani, ha a gyermek az ingyenes étkezésre jogosult!

 

 

Szociális és normatív kedvezmények, támogatások felosztásának elvei, kérelem elbírálási, eljárási rendje

 

Az étkezéssel összefüggő kedvezmények:

 

A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani, tehát ingyenes étkezést kell biztosítani ha

  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
  • tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
  • olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
  • olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, vagy
  • nevelésbe vették.

 

Mindegyik esetben nyilatkozatot kell benyújtani, megjelölve, hogy mi alapján kívánja igénybe venni a kedvezményt!

 

Felhívjuk figyelmüket, hogy aláírásra az étkezési térítési díj befizetésének időpontjában akkor is be kell menni a Hivatal Gazdasági Irodájába, ha a nyilatkozat alapján a gyermek számára ingyenes az étkezés!

 

Bármelyik támogatást igénylő család köteles csatolni az érvényben levő jogszabálynak megfelelően az igényjogosultságát igazoló hivatalos okirat másolatát.

Érvényességüknek figyelemmel kísérése a szülő kötelessége.

 

A gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával összefüggő szabályozás

 

A gyermek jogai az óvodában:

 

  • A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi, lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
  • A gyermeknek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön, képességeit figyelembe véve.
  • A gyermeknek joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák, óvodai életrendjét – pihenőidő, mozgás, étkezés – életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
  • A gyermeknek joga, hogy az intézményben egyházi jogi személy által hit- és erkölcsoktatásban részt venni.
  • A gyermeknek joga, hogy a személyiségi jogait, cselekvési szabadságát és magánéletéhez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa, ez a joggyakorlás azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében.
  • A gyermeknek joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményeihez forduljon segítségért. (szülő képviseli)
  • A gyermek joga, hogy nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön.

 

 

Egészségvédelmi szabályok

 

A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok:

 

  • Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat! A koronavírus járvány terjedésének megelőzése érdekében az intézménybe kizárólag egészséges, tüneteket nem mutató gyermek és dolgozó mehet.
  • Kiemelt figyelmet kell fordítani:
  • gyakori, alapos szappanos kézmosásra, kézfertőtlenítésre,
  • a felesleges közvetlen testkontaktusra, védőtávolság betartására,
  • köhögési etikett,
  • csoportszobák fokozott és folyamatos szellőztetésére,
  • szabadtéri foglalkozás előnyben részesítésére,
  • intézmény területének tisztaságára, a napi fertőtlenítő, vírusölő hatású szerrel végzett takarításra,
  • Beteg, betegségre gyanús, gyógyszert szedő, még lábadozó gyermek bevétele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvodapedagógus kötelessége a gyermek átvételének megtagadása!
  • Az óvodapedagógusoknak tilos otthonról behozott gyógyszert beadni a gyermeknek, ez alól csak a krónikus és allergiás betegségben szenvedők kivételek, kezelőorvosi igazolás alapján.
  • Az óvodában megbetegedett gyermek (láz, hányás, hasmenés, kötőhártya stb.) szüleit telefonon értesítjük, lázcsillapítót csak a szülő felhatalmazásával adunk be. Ilyen esetben a gyermeket a legrövidebb idő alatt el kell vinni az óvodából, és a szülőnek gondoskodnia kell, hogy a gyermek minél előbb orvosi ellátásban részesüljön. A betegség súlyosságától függően indokolt esetben a szülői tájékoztatással egy időben gondoskodni kell az orvosi ellátásról is. Az óvodából betegen távozó gyermek, csak orvosi igazolással jöhet újra óvodába.
  • Baleset esetén azonnal elsősegélyben részesítjük a gyermeket, értesítjük a szülőt, súlyos esetben kórházban szállítatjuk a gyermeket óvodapedagógusi kísérettel. A szülő kórházban érkezése után, a gyermek felügyeletét átadjuk.
  • Fertőző betegség (H1N1, Covid19 vírus, rubeola, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, tetű stb.) esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Az óvoda a bejelentést követően jelez az ÁNTSZ felé, és fertőtlenítő takarítást végez. Élősködők esetén a gyermek gyógyulásáról a szülő szakorvosi (ÁNTSZ) igazolást köteles hozni.
  • Amennyiben egy gyermeknél, vagy dolgozónál fertőzés tünetei észlelhetők, haladéktalanul el kell őt különíteni, egyúttal értesíteni kell a megbízott orvost, aki az érvényes eljárásrend szerint dönt a további teendőkről. A gyermek esetén a szülők értesítéséről is gondoskodni kell. A beteg gyermek felügyeletét ellátó személynek kesztyű és maszk használata kötelező.
  • A szülő köteles a járványügyi helyzetre való tekintettel a házirend 2. sz. mellékletét (EGÉSZSÉGÜGYI NYILATKOZAT) minden hétfőn óvodába érkezéskor kitöltve leadni/ beküldeni. Aki ezzel a nyilatkozattal nem rendelkezik óvodába nem vehető be.

 

Gyermekekre vonatkozó védő-óvó eljárások, szabályok

 

A gyermekek egészsége és testi épségének védelmének érdekében minden óvodai dolgozó kötelessége a tevékenységekkel együtt járó veszélyforrásokra a tilos és az elvárható magatartásformákra a figyelmet felhívni.

 

Az óvodai nevelési év megkezdésekor, óvodai tevékenységek alkalmával: kirándulás, uszodai és egyéb külön szervezett tevékenységek előtt felhívjuk a gyermekek figyelmét az eszközök helyes használatára, a biztonságos közlekedésre, a helyes viselkedésre.

 

Az ismertetés a gyermekek életkorának szinten történik. Az ismertetés tényét, tartamát,

időpontját, az adott csoport csoportnaplójában dokumentáljuk.

Az esetlegesen mégis bekövetkező baleset esetén az óvodapedagógus teendőinek sorrendisége:

  • Elsősegélynyújtás, sérült ellátása
  • Orvoshoz szállítás, illetve mentő értesítése (szükség szerint) az óvodapedagógus által
  • Szülő értesítése az óvodavezető/óvodapedagógus által
  • A baleseti jegyzőkönyv felvételéért felelős az óvodavezető-helyettes
  • A baleseti naplót az óvodatitkár vezeti

 

A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység

Feladatunk:

Együttműködés a szülőkkel:

  • Tájékoztatás a segítő szolgálatok lehetőségeiről
  • Kapcsolat kialakítása és tartása a külső segítő intézményekkel és szervezetekkel
  • A szociálisan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számára segítségadás
  • Tanácsadás a rászoruló szülőknek
  • A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének elősegítése

 

Gyermekvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása:

Az óvodának, a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, megbízott gyermekvédelmi megbízottja van. Feladata többek között a hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítése.

 

 

A gyermekek jutalmazásának elvei és formái

 

Alapvető pedagógiai szempontként

  • a következetesség elve
  • a fokozatosság elve
  • az arányosság elve
  • az időzítés elve
  • az értelmezés elve
  • az adott cselekvés értékelésének elve
  • és a szereteten alapuló nevelő szándék érvényesül az óvodánkban

 

A gyermekek jutalmazási elvei és formái:

A jutalmazás, a gyermek pszichikus érettségének, az életkori sajátosságok figyelembevételével történik az óvodánkban. Tárgyi jutalmazást nem alkalmazunk, kivételt képeznek azok az esetek, amikor különböző rendezvényeken (rajzpályázat, sí-bajnokság, mese-, versmondó verseny, stb.) a díjazottak tárgyi jutalomban részesülnek.

 

A jutalmazás formái:

  • szóbeli dicséret a csoporttársak előtt
  • szóbeli dicséret a szülő jelenlétében
  • megbízatások adása, tevékenységekbe bevonás
  • óvodai rendezvényeken a nyert oklevelek kifüggesztése

 

 

A gyermekek fegyelmezésének formái és alkalmazásának elvei

 

Alapelvünk: óvodai nevelésünk során a pozitív megerősítésre törekszünk.

 

Az óvodapedagógus feladata, felelőssége a gyermekkel megismertetni, elfogadtatni, azokat a viselkedéseket, szabályokat, amelyeknek teljesítése elengedhetetlen a közösségi élet és a mindennapi tevékenységek szempontjából. A szabályok kialakításába, az újabb szabályok megfogalmazásába bevonjuk a gyermekeket. Ha a gyermek viselkedése indokolja, saját és társai nyugalma, testi-, lelki fejlődése, épsége és biztonsága érdekében elkerülhetetlen a fegyelmezés.

 

A fegyelmezés a gyermek fejlettségi mutatóinak, életkori sajátosságainak megfelelően megy végbe. A nem megfelelő viselkedés megnyilvánulásának elsődleges kezelése, azonnali megakadályozása, annak az óvodai alkalmazottaknak a feladata, aki ezt észleli.

 

A fegyelmezés formái az óvodában:

  • rosszalló tekintet, szóbeli figyelmeztetés a helyes viselkedésre, szabályra
  • bocsánatkérés megtanítása
  • agresszió, balesetveszélye esetén a cselekvés folytatásának azonnali megakadályozása
  • időlegesen a gyermek kivonása a játékból, egy-egy adott tevékenységből, illetve másik játékba, tevékenységbe irányítás.

 

Szigorúan tilos olyan fegyelmezési módszerek alkalmazása az óvodánkban, amely a gyermeket megalázó helyzetbe hozhatja.

 

 

A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása

 

  • Az óvodában járó gyermekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el társaik egyéniségét, különbözőségét, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is.
  • Az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal, árulkodással oldják meg. Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Pl.: ne tegyenek a gyerek előtt indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyermekére, annak származására, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre.
  • Probléma, konfliktus esetén keressék meg a csoport óvodapedagógusát, vagy az óvodavezetőt, hogy közösen keressünk megoldást.

 

Együttműködés a szülőkkel:

  • Annak érdekében, hogy a gyermekeinket a nekik megfelelő módszerrel neveljük, szükségünk van az Önök együttműködésére, nyitottságára. Fontos a közös nevelési elv kialakítása a gyermek kiegyensúlyozott megfelelő fejlődése érdekében, hogy a maximális fejlettséget érje el az óvodáskor végére.
  • A szülőknek lehetőségük van az óvodában folyó nevelőmunka kialakításában, ennek érdekében kérjük, hogy vegyenek részt a megfelelő fórumokon, nyílt rendezvényeinken, ahol aktív részvételükkel, javaslataikkal elősegíthetik a közös gondolkodást.
  • Fórumok:
  • szülői értekezletek,
  • nyílt napok,
  • fogadó óra,
  • szülők kérésére zárt Facebook csoport,
  • az óvónővel történő, rövid, esetenként megbeszélés (előre megbeszélt időpont alapján).
  • A gyermekükkel kapcsolatos információt, tájékoztatást csak a gyermek óvodapedagógusától, vagy az óvoda vezetőjétől kérjenek. A dadusok erre nem illetékesek.
  • Gyermeke megfigyeléséhez a nyílt napok, munkadélutánok, közös kirándulások nyújtanak lehetőséget, melynek időpontjáról az óvodapedagógusok tájékoztatják a szülőket.
  • A szülőkre, a gyermekekre és az óvoda dolgozóira egyaránt vonatkozik emberi jogaik és méltóságuk tiszteletben tartásának kötelezettsége. Az intézmény minden alkalmazottja közfeladatot ellátó személy, így büntetőjogi védelem alatt áll.

 

A szülők tájékoztatása, véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje:

 

Véleménynyilvánítás rendje:

  • A szülő joga, hogy hozzájusson a gyermek jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, a személyét, illetve a fejlődését érintő kérdésekről.
  • A közérdekű információkról, az alapdokumentumokról a szülők a csoport faliújságján tájékozódhatnak.

 

Formái:

  • szóbeli (felszólalás, véleményközlés különböző fórumokon),
  • írásbeli (benyújtással az illetékes fórumhoz, személyhez).

Fórumok: szülői értekezlet, összejövetelek, fogadóórák.

 

A gyermekek, a szülők rendszeres tájékoztatásának rendje:

A szülő joga, hogy információt kapjon:

– az óvoda működésével, működési rendjével kapcsolatos kérdésekről

– az óvoda pedagógiai programjáról, házirendjéről, SZMSZ-éről

 

A szülők véleménynyilvánítási formái

  • Személyes megbeszélés (időpont egyeztetés szükséges),
  • Gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés,
  • Írásos megkeresés

 

Az óvoda Pedagógiai Programja, Házirendje, SZMSZ-e a szülők által hozzáférhető:

  • A vezető irodájában
  • A házirend a faliújságon folyamatosan megtekinthető, egy példányát a beiratkozáskor a szülőnek átadjuk.
  • A dokumentumokkal kapcsolatban a szülők a fogadóórák alkalmával az óvodapedagógustól és az óvodavezetőtől kérhetnek tájékoztatást. A Pedagógiai Programról és a Házirendről minden nevelési év első szülői értekezletén tájékoztatást nyújtunk.

 

Egyéb tájékoztatással kapcsolatos szabályok:

  • Kérésünk, hogy reggel és hazavitelkor a néhány mondatos információn túl, se a gyerekkel kapcsolatos, se magánjellegű beszélgetés miatt óvodapedagógus figyelmét a gyerekekkel való foglalatossága közben hosszabb időre ne vonják el, mert az előidézheti a baleset kialakulását és zavarhatja a nevelés-oktatás folyamatát.
  • A gyermekükkel kapcsolatos információt, tájékoztatást csak a gyerek saját óvodapedagógusaitól, vagy az óvodavezetőtől kérjenek. A dadusok erre nem illetékesek.
  • Minden szülő csak a saját gyereke fegyelmezésére jogosult, más gyermekkel nem szabad konfliktusba kerülnie.
  • A szülőkre és a gyermekekre és az óvoda dolgozóira egyaránt vonatkozik emberi jogaik és méltóságuk tiszteletben tartásának kötelezettsége. Az intézmény minden alkalmazottja közfeladatot ellátó személy, így büntetőjogi védelem alatt áll.
  • A jó együttműködés érdekében gondjaikkal, problémáikkal forduljanak az óvodapedagógusokhoz, a megfelelő óvodai szakemberhez, az óvodavezetőhöz illetve legyenek nyitottak a mi kezdeményezéseinkre.

 

 

A véleménynyilvánítás gyakorlása során a szülő nem sértheti:

  • az óvoda alkalmazottjainak
  • a többi gyermeknek, a gyermekek szüleinek a személyiségi jogait, emberi méltóságát.

 

A szülő joga, hogy:

  • megismerje az óvoda Pedagógiai Programját, Házirendjét és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
  • gyermeke neveléséhez igénybe vegye a Pedagógiai Szakszolgálat intézményeit,
  • az intézményvezető és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglakozásokon,
  • kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, s abban tevékenyen közreműködhet,
  • írásbeli javaslatát az intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, a pedagógus megvizsgálja és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon az óvodaszéktől,
  • gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
  • személyen vagy képviselő útján – jogszabályban meghatározottak – szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
  • az oktatási jogok biztosához forduljon.

 

A szülő kötelessége, hogy:

  • gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az óvodával, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését,
  • rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusokkal és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást megadja,
  • biztosítsa gyermeke óvodai nevelésében való részvételét, a tankötelezettségének teljesítését,
  • megjelenjen gyermekével a nevelési tanácsadáson, biztosítsa gyermekének az óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglakozásokon való részvételét, amennyiben a szülő nem tesz eleget a kötelezettségének a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására,
  • tiszteletben tartsa az óvoda vezetője, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.
  • A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a gyermekkel foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére,a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.

 

Panaszkezelés eljárásrendje:

Célja: hogy a felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani.

 

Probléma, panasz, észrevétel esetén a szülő amennyiben gyermekét érinti az óvodapedagógushoz, étkezéssel kapcsolatosan az élelmezésvezetőhöz fordulhat. Amennyiben nem oldódik meg a problémája a szülőnek, az óvodavezetőhöz fordulhat –előre egyeztetett időpontban-személyesen illetve írásban.

 

A szülőkre vonatkozó panaszkezelési eljárás:

I. szint:

A szülő a csoportos óvodapedagógushoz fordulhat fogadóóra keretében. A csoportos óvodapedagógus megvizsgálja a panasz jogosságát. Amennyiben nem találja jogosnak, tisztázza az ügyet. Jogos panasz esetén a csoportos óvodapedagógus egyeztet az érintettel.

 

II. szint:

Amennyiben a probléma túlnő a csoportos óvodapedagógus kompetenciáján, vagy az I. szinten nem sikerült megoldani, az óvodavezetőhöz fordulhat panaszával az érintett előre egyeztetett időpontban. A vezető egyezteti a problémát, orvoslatot keres és javaslat beválására egy hónapos türelmi időt jelöl ki. Ha az egyeztetést megnyugtató megállapodás zárja a türelmi időn belül, akkor a panaszkezelés eredményesen zárul.

 

III. szint:

Amennyiben a türelmi idő lejárta után is fennáll a probléma, ismételten keressék meg az óvodavezetőt. Ha ezután sem sikerült a problémát megnyugtatóan orvosolni, a szülő jelezheti problémáját a fenntartónak.

 

Kérjük, hogy zökkenőmentes együttműködés érdekében a panaszkezelés lépéseit legyenek szívesek betartani

 

A pedagógus kötelességei és jogai:

  • A pedagógus alapvető feladata óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, sajátos nevelési igényű gyermek esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.
  • Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét.
  • A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkózását elősegítse: segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre,
  • környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket.
  • A szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a gyermek teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról.
  • A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával.
  • A gyermekek, a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon.
  • Részt vegyen a pedagógus-továbbképzéseken, értekezleteken, folyamatosan képezze magát.
  • Megőrizze a hivatali titkot.
  • A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.

 

Nevelőmunkánk a játékidőben folyamatos, ezért kérjük, ne zavarják napközben, a pihenési idő megkezdése után és a foglalkozások közben.

 

 

Fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása

 

Fakultatív hit- és vallásoktatás egyházi, jogi személy által a szülők igényei alapján szerveződik, az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvoda életrend figyelembe vételével.

 

Létesítmények és helyiségek biztonságára, használatára vonatkozó szabályok

 

  • Az óvoda heti öt napban, hétfőtől – péntekig reggel 7,30 órától – 16 óráig van nyitva.
  • Az intézmény nyitva tartása idején túl az intézménybe járó gyermekek hozzátartozói, a kollégák, csak a vezető tudtával és engedélyével tartózkodhatnak az intézményben, illetve az intézmény udvarán.
  • Az intézmény területére és helyiségeibe az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak az intézmény vezetőjének engedélyével léphetnek be, illetve tartózkodhatnak ott.
  • Ügynökök, árusok az óvoda területére nem léphetnek be.
  • Az óvodai melegítő konyhába, a gyermekmosdóba, csoportszobába idegeneknek belépni tilos! A szülők gyermekük megfigyelése érdekében a csoportszobában a higiéniai szabályok betartása miatt csak váltó cipőben léphetnek be, előre egyeztetett időpontban.
  • Alkohol és drog fogyasztása az óvoda egész területén tilos!
  • Az óvoda egész területén, mindenki számára tilos a dohányzás!
  • Az óvoda alábbi helyiségeibe utcai cipővel belépni tilos: csoportszobák, mosdók, konyha. Az óvodai rendezvények alkalmával az óvoda vezetője általános érvényű felmentést ad a tilalom alól (csak az érintett helyiségekben!).
  • Az óvoda területére állatokat behozni tilos!
  • Az intézmény területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét ilyen jellegű tevékenység nem folytatható.

 

Kártérítési, anyagi felelősség:

 

  • Az intézmény minden dolgozójának és használójának feladata az intézmény értékeinek megóvása, védelme. A rongálást a mindenkor érvényes szabályoknak megfelelően bíráljuk el.
  • Abban az esetben, ha a gyermek a szülő átvétele után vagy reggeli érkezéskor okozza a kárt a szülő kötelessége azt megtéríteni (a gyermek felügyelete, felelőssége őt terheli).
  • Rendezvényeinken kérjük, hogy személyes tárgyaikra, értékeikre fokozottan figyeljenek, mert azokra felelősséget az óvoda nem vállal.

 

 

Egyéb, az intézmény biztonságára vonatkozó szabályok:

 

Az óvodai és személyes vagyontárgyak védelmében idegen csak a vezetővel, vagy megbízottal való megbeszélés idején tartózkodhat az óvodában. Az óvodában munkálatokat csak vezetői engedéllyel, és a vezetővel történt egyeztetés, és szabályok szerint lehet folytatni.

 

Bomba és tűzriadó esetén az óvodában tartózkodóknak haladéktalanul el kell hagyniuk az épületet. Az óvoda dolgozóinak a tűzvédelmi utasításban rögzített módon, és a begyakorolt tűzriadó alapján kell eljárni. A szülők számára az ilyen esetben a legcélszerűbb az épület azonnali elhagyása, és annak a gyermeknek a védelme, aki a közvetlen közelében tartózkodik. A balesetek és a nyugodt menekülés érdekében a többi gyermekről, a vagyontárgyak védelméről és a riasztásról az óvodában dolgozók gondoskodnak. A biztonság érdekében az ajtók nyitását mindig a felnőtt végezze!

 

Érvényességi rendelkezés

 

Az Óvoda Házirend módosításának indokai:

  • Jogszabályi változás,
  • Szülői kezdeményezés,
  • Felülvizsgálata: évenként

 

Nyilvánossága:

  • A házirend egy példányát beiratkozáskor minden szülő megkapja, módosításkor a szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket.
  • Az öltözőben a házirend egy példányát mindig hozzáférhetővé tesszük.
  • A házirend betartását az óvoda vezetője ellenőrzi.

 

Hatályba lépés:

  • Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglal Házirend az Óvoda nevelőtestületének elfogadásával, az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé és lép hatályba. Egyidejűleg az előző Házirend hatályát veszti.